Papp Gábor - Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 1. Miskolc, 1993)

Az erdőbényei Mulató-hegy Si02-ásványai (Molnár Ferenc - Takács József)

Összességében tehát kétféle kiválási sorozat állítható fel: 1. Az oldhatósági viszonyoknak megfelelő opál-*kalcedon (kvarcin) -»kvarc szukcesszió. 2. Májopál-hialit kiválása, majd helyenkénti visszaoldódása, végül gömbös­nyúlványos felszíni struktúrájú, különböző színű opál változatok megjelenése. Az egyes üregekben a lokális kovasavtartalom és kemizmus függvényében ettől kissé eltérő kiválási sorok is kialakulhattak (pl. a visszaoldódás kimaradt, vagy csak a gömbös-nyúlványos generáció vált ki a szferosziderit felszínére). A tridimiten végzett transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatok arra utalnak, hogy az erdőbényei kristályok nem sorolhatók be a szokásos alsó-kö­zépső-felső tridimit sorozatba, mert a szerkezet helyről-helyre lokálisan válto­zik. A változékonyságot elsősorban a sokféle politíp módosulat megléte, illetve együttes megjelenése okozza, amelyek részletes tárgyalása még hiányzik a szakirodalomból. 4. Összefoglalás A Herman Ottó Múzeum (Miskolc) és a Magyar Természettudományi Múze­um (Budapest) anyagán végzett vizsgálataink alapján a következő megállapítá­sok tehetők: 1. A hidrotermás ásványképződés során a kvarc és az opál változatok kiválása a szferosziderit-sziderit generáció után következett be. 2. Egyes üregekben uralkodóan kvarc-, míg másokban opálváltozatok jelen­nek meg. 3. A kvarc- és az opálfélék az oldhatósági viszonyoknak megfelelő sorozat­ban váltak ki. A felszín mikromorfológiája és a vékonycsiszolatokon végzett megfigyelések azonban arra utalnak, hogy a szukcessziót a lokális telítettségi, visszaoldódási és bepárlódási folyamatok nagymértékben befolyásolták. 4. Az opálváltozatok a szerkezetileg rendezettebb „opál-C" és „opál-CT" csoportba tartoznak. Ezek optikailag anomálisak, anizotropok, és vékonymet­szetükben szálas szerkezetűek. Korábban az ilyen típusú opált „lussatit" néven a cristobalit rokonságába sorolták be (Frondel, 1962). 5. A (pneumatolitosan kivált) tridimit szerkezetét sokféle politíp módosulat változatos megjelenése jellemzi. Ennek értelmezése további vizsgálatokat igé­nyel.

Next

/
Thumbnails
Contents