Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)

S. Koós Judit: Miskolc és környékének korai és középső bronzkora

A hemádkaki tálat Bóna az „A" fázisba helyezi, a rétközberencsit az ottományi kultúra 2. szakaszának leletei közül emeltük ki.

66 A bodrogszerdahelyi szintén az ottományi kultúra 2. szakaszából, a kezdeti időszakból származik, míg a tiszafüredi az ásató leírása szerint, a hatvani kultúra legfelső és a füzesabonyi kultúra legalsó rétege közötti betöltésből került napvüágra.

6 Talán nem tévedünk, ha a fenti párhuzamok időrendi helyzete alapján a vizsolyi tálat is ezen időhatárok közé tartozónak véljük. A kultúra belső fejlődését nyomot követve a továbbiakban a klasszikus fázis edénymüvességéről ejtünk szót. Azonban hozzá kell tennünk, hogy az előző időszak és a kultúra fejlett szakasza között nem húzhatunk éles határvonalat. Nemcsak azért, mert szó sincs a népesség életében bekövetkezett esetleges változásról, ami ezt magyarázza, hanem mert a leletanyag ezt nem is indokolja. Az edényformák jószerivel alig változnak, inkább a motívumkincs gazdagodásáról, sokszínűségéről beszélhetünk. A spirál- és girlandmotívum háttérbe szorul és megjelennek az árkolt, hegyes bütykök, a ferde, vagy vízszintes árkolások bordával, ahol a bordát bekarcolások, bevagdalások hangsúlyozzák. Ez utóbbi díszítési módot figyelhetjük meg az emődi 2. sírhely két korsóján (1. kép 2-3.), a 7. sírhely két edényén (2. kép 5., 8.), valamint a mezőkeresztesi 4. lelőhely 1. sz. sírjának két, hasonló darabján (7. kép 3., 6.). E jellegzetes típus kisebb-nagyobb eltérésekkel jellemző a füzesabonyi kultúrára, de darabjai megtalálhatók pl. a pusztaszikszói temetőben és Gelejen is.

69 Az 5. sírhely kisméretű, rövidnyakú, ferde kannelurázással díszített bögréje is minden bizonnyal a klasszikus fázis terméke (1. kép 5.). Pontos mását ugyan nem találtuk meg, de hasonló darabok mind a geleji, mind a pusztaszikszói temetőben előfordulnak. A mezőkeresztesi 4. lelőhely 2. sírjában talált edényke sem ismeretlen típus a kultúra e szakaszának leletei között (7. kép 2.). Rokon vonásokat mutat a fent felsorolt temetők egyes darabjaival és általánosan ismert formát képvisel a kerámiaművességen belül. 0 Az emődi szórvány kerámiák között látható egy íveltfalú korsó töredéke, melynek hasán spirálbütykös ornamentika, nyakán és alján bekarcolt vonalkötegek futnak körbe. A nyakon lévő utolsó bekarcolást beböködött pontsor tagolja (3. kép 6.). A magas művészi fokon álló füzesabonyi kultúra fazekasságának egyik reprezentatív darabja, melyhez hasonlóakat Pusztaszikszón és Gelejen is taíáltak. 1 Ugyancsak pontos megfelelője e darabnak a mezőkeresztesi 4. lelőhely korsója (8. kép 1.). A m^sik szórvány korsó (3. kép 3.) párhuzamait a megyaszói és a geleji temetők sírkerámiái között véljük fellelni. 2 Bóna ezt a „C" fázisba sorolja és mint új típust kezeli. Felveti, hogy a Gyulavarsánd „C"-ben hasonló darab található, és esetleg onnan származhat. 3 Formai továbbélését felfedezhetjük a tiszafüredi temető 293. sírjának edényében, amelyen hármas csoportban benyomott pontsor látható. 4 Az emődi korsón ugyanez beböködött formában van meg. A kétféle díszítést összehasonlítva Kovács T. megjegyzi, hogy míg előbbi ebben a formában a koszideri időszakra, legfeljebb még utána jellemző, addig az utóbbi általános bronzkori minta.

75 Az a kis csupor, amelyet szintén nem tudunk sírhoz kötni, általános formát képvisel (3. kép 2.). Hasonlósága néhány megyaszói edénykével kétségtelen. Ugyanezt mondhatjuk el a mezőkeresztesi 4. lelőhely egyik edénykéjéről is hozzátéve, hogy a vele együtt előkerült korsó és bronztárgyak egyértelművé teszik hovatartozását (8. kép 2. és 8. kép 3-4.). Analógiájaként említést érdemel egy megyaszói csupor, valamint füllel ellátott változata Pusztaszikszóról.

77 A füzesabonyi kultúra fazekasságának ezen időszakából származó reprezentatív darabjai a tálak, melyek nagy számban fordulnak elő leletanyagainkban. A bemutatásra szántak közül a legáltalánosabban elterjedt, legjellemzőbb típusúak a behúzott peremű, nagyméretű, árkolt bütykökkel díszítettek, s ezek a következők: Ernőd 6. sírhely (1. kép 6.), Csincsetanya (8. kép 5.), valamint egy szórvány tál (3. kép 1.). A kutatás véleménye egybehangzóan az, hogy ezek a kultúra fejlett fázisában válnak általánossá és terjednek el széles körBóna közöl Füzesabonyból az emődi 2. sírhely táljával (1. kép 1.) szinte csaknem egyező darabokat, melyeket ugyancsak ^bevagdalásokkal tagolt éles bordák, függőlegesen bekarcolt vonalkötegek és beböködött pontok díszítenek. Az összegyűjtött síranyagokban megtalálhatóak az ugyanilyen darabok, mint pl. a me66 Bóna I. i.m. 152:,KaliczN. i.m. 25., 30. 67 Kovács T., l9S2aA55.;KovácsT, 1982b. 290. 68 A tállal előkerült leleteket Id. a 6. képen. A 6. kép 3. és 6. számú töredékei egy korsóhoz tartoznak. 69 Kőszegi F., l968.XVA.6.,XVUAA^BónaI.i.inA95.tA0.stb.;KemenczeiT., 1979.m.t. l.,XIV.t.7.,9.stb. 70 Kőszegi F.i.m.XVm.t.3.,6.;KemenczeiT., 1979.VI.t.2:,Kovács

T., 1984a.LXV.t.7. 71 Kőszegi F. i. m. XV. 1.1., XVII. t. 5., XV. t. 8., XXI. t. 2. stb.,Kemenczei T. i. m. 32.5. és a hozzá tartozó táblák. 72 Bónal. i.m. 179.t. 3., 170.t.6., 175.t.6., 191.1.8., 1 l:,KemenczeiT. i.m.V.t. 10. 73 ßdrtu/i.m.153. 74 Kovács T., 1975a. 2. kép 5. 75 Kovács T., 1973.63. lábjegyzet. 76 Bóna I. i. m. 176. t. 5, 179. t. 3. 77 ÄinaZ i.m. 175.1.10. 78 Kőszegi F. i.m. 121.XXÜ.t.4.;Kovács T., 1979.4.ábrab:,Kovács T., 1982b.4.kép 10. 79 Bóna I. i. m. 194.

1.13, 16. Figyelmet érdemlő, hogy a tál alján olyan X-f ormájú díszítés látható, amilyen a vizsolyi tálunkon is megfigyelhető.