Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)

Révész László: Honfoglalás- és államalapítás kori temetők Miskolcon

VI. 1. ábra. Megay G. repülőtéri ásatásainak temetőtérképe, 1951-es feltárás, 1-7. sír Abb. VI. 1. Karten des Gräberfeldes von G. Megay, Ausgrabung aus dem Jahre 1951, die 1-7. Gräber utóbbiról nem készült temetőtérkép, Megay leletmentéseinek két térképét (VI. ábra 1-2.) pedig nem lehet összeilleszteni. Ezt ő maga sem kísérelte meg, abban a hitben, hogy itt két különálló temetőről van szó. Anynyit jegyzett meg mindössze, hogy két ásatási területe mintegy 200 méterre van egymástól.

57 A nagy intenzitással történő homokkitermelés minden korábbi fix pontot eltüntetett, 1959-re a bánya észak-déli irányban mintegy 900-1200 méter hosszan és 400-500 méter szélességben terjedt ki. Nemcsak e hatalmas bányából hordták azonban a homokot, hanem „Az egész leletmentési területen több helyen észlelhető volt az, hogy a múltban a homokkitermeléssel ötletszerűen itt-ott megbolygatták a rétegeket kisebb gödrökkel valószínűleg azon okból, hogy a mélyebben fekvő homokrétegre találjanak."

58 Alig tévedünk nagyot arra gondolván, hogy több, a környékről pontosabb lelőhely meghatározás nélküli szórvány tárgy is innen került elő. Teljes bizonyosággal ez nem állítható, de sejthető a legkorábbi, 1903-ból származó leletekről is: Szirmabesenyő lelőheüyel említik a Borsod-Miskolci Múzeum kiállításán szereplő kígyófejes bronz karperec töredékét (5. kép 4.), valamint egy S végű hajkarikát és egy vas nyílhegyet 59 57 Megay G., 1961.100. 58 Megay G. jelentése, HOMRégészetiAdattár550-68. 59 Lossonczy!., 1903.399. A tárgyakat közli ÍC VéghK., 1970.82., VTI.t. 11., 15. A nyílhegy és a hajkarika elveszett. K VéghK i. m. említ Szirmabesenyőről a honfoglalás kor emlékek között egy bronz csatot is, dupla lemezes szíjfogóval, formája azonban nem jellemző a korszak leletanyagára, inkább az avar korhoz köthető.