Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)

B. Hellebrandt Magdolna: Miskolc kelta kora

117 118 A „cotinus" pénzekhez sorolható a Trniny szikla Nagybesztercénél és a Zemplénben talált lelet Nagybesztercénél volt 6 darab lapát alakú aranypénz,

119 vö: Göhl NK 1911.55.; Arch. Ért 1900.224-241.; Kagyló alakú aranypénzek uo. 7-11.; kagylóstater uo. 188. o. 5., 6. ábra.; Pénzek gömb Averssel uo. HL tábla 3-17., vö: Pink 358.; Nagy Sándor tetradrachma uo. 188. o. 4. ábra. Idéz még két aranypénzt, legrégibb kagylótípusok Skalka, Vysny Kubin mellett. Térképre vetítve a lelőhelyeket (XII. ábra) láthatjuk, hogy a Garam és a Hernád folyók által határolt terület és ettől északra, egy határozott földrajzi egységben találhatók a „cotinus" törzsnek tulajdonított veretek (XTV-XV. ábra). Kelták Észak-Magyarországon címmel kiállítást rendezett a Herman Ottó Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára, mely 1979. május 10-től szeptember 20-ig volt nyitva. A kiállításon jelentős anyaggal szerepelt Istvánffy György miskolci éremgyűjtő, 0 s láthatók voltak az ún. „cotinus" pénzek a múzeum gyűjteményéből is. XIII. ábra. „Cotinus" pénz Párducz Mihály ásatásából (Magyar Nemzen Múzeum Éremtára) Abb. XIII. „Cotinus'' Münze aus dem Material der Ausgrabung von M. Párducz 117 Caplovic, P. 1960.183-199. irodalommal.; K Picta-K KolnOcová 1986.383-408. 118 Lamiová-Schmiedlová, M. 1984.105-111. 119 A HeUcbrandt M., 1968. 120 RHcUebrandtM.-B.ScyK,, WW^KorckJ., 1980.128-130.