Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)
S. Koós Judit: Miskolc és környékének korai és középső bronzkora
2. Csupor. Öblös testű, behúzott peremű, fenékrésze felé elkeskenyedő. Öblén szabályos bekarcolások. M: 12 cm, Szá: 13,4 cm, Fá: 8,2 cm (9. kép 2.). 3. Bronz tü. Kettőskúpos, függőlegesen átfúrt fejű, csavart szárú. Fején és szárán koncentrikus körök, valamint sraffozott háromszögek. Hegye letörött. Erősen korrodálódott. H: 12,2 cm (9. kép 4.). 4. Bronz tü. Uo. mint az előző, de a korrodálódás miatt díszítése alig kivehető. Szára letörött. H: 5 cm (9. kép 3.). 41 VIZSOLY - BARÁT DŰLŐ A falu É-i végénél lévő tsz majorban, a gépműhely mellett 3,25 m mélységben csontvázat találtak. 42 A váz zsugorított helyzetben, a jobb oldalán feküdt, Ny-K-i tájolással. A mellékletek az arckoponya előtt helyezkedtek el, ezek közül egy tál felszedéskor szétporladt. A mellékletek: 1. Korsó. Tölcséres nyakú, perem fölé magasodó fülű, hasán ferdén lefutó, mély árkolások. M: 6 cm, Szá: 6 cm, Fá: 2,8 cm (5. kép 4.). 2, Korsó. Uo. mint az előző, csak a füle letörött. M: 11,5 cm, Szá: 13,5 cm, Fá: 7 cm (5. kép 7.). 3. Tál. Behúzott peremű, széles, mély besimításokkal, árkolt, hegyes bütykökkel díszítve. Füle hosszúkas, szögletes. Töredékes, ragasztott. M: 7 cm (5. kép 6.). A sír környékéről összeszedett cserepek közül is bemutatunk néhány peremilletve oldaltöredéket (5. kép 1-3, 5.). 43 VIZSOLY - GÉPÁLLOMÁS A tsz majorban, a gépállomás építésekor a markoló cserepeket dobott a felszínre. 44 Egy csontvázas sírt dúlhatott fel, mely leleteinek eredeti helyét a gödör betöltése miatt megállapítani nem lehetett. A leletek a következők: 45 1. Tál. Behúzott peremű, ívelten futó bekarcolásokkal, egymásba kapcsolódó spirálisokkal, árkolással, talpán X-mintával díszítve. Egyfülű, kiegészített. M: 9 cm, Szá: 24 cm, Fá: 7 cm (6. kép 1.). 2. Korsó. Tölcséres nyakú, perem fölé magasodó fülű, függőlegesen bekarcolt vonalkötegekkel és apró, hegyes, árkolt bütyökkel díszítették, mely alig emelkedik ki az árkolásból. M: 11,5 cm, Szá: 13 cm, Fá: 5 cm (6. kép 2.). 3. Cseréptöredékek: korsó oldala a fül töredékével, két fenéktöredék, az egyikben függőleges besimítások, valamint egy behúzott peremű tál darabja, árkolt dísszel (6. kép 3-6.). A fenti lelőhelyek közül csak Ernődön és Mezőkeresztesen folyt leletmentés. Azonban az emődi feltárás során napvilágra került sírok nem sok támpontot nyújtanak a temetkezési forma megítéléséhez. (A homokbányászás és az akácerdő kiirtása minden bizonnyal elpusztította a temetőt.) A sírhelyek egymástól való távolságának vizsgálata semmi eredményhez nem vezethet, hisz pl. az 1. és 2. sírhely közötti távolság kb. 20 m. A megnyitott 8 szelvényből a 2., 5., 6. egy-egy sírhelyet eredményezett, míg a 7.-ben 4 mutatkozott. Ezek közül kettőnek határozottan, egynek halványan jelentkező foltja volt, melyek mindegyikének hossztengelye KNy-i irányú, méretük is nagyjából megegyező, 1 m x 0,60 m volt. Csontokat nem észleltek, ellenben hamvakat igen, a 3. és 4. sírhelyeknél. A Mezőkeresztes 4. lelőhelyen feltárt 2 sír közül az egyik D-É tájolású, jobb oldalán fekvő vázat ismertet. A füzesabonyi kultúra korai és klasszikus időszakában csekély eltéréssel ez a férfisíroknál általános tájolási szokás. 46 A 2. sír jelképes, s ez a temetkezési mód nem ismeretlen a kultúra más temetőiben sem. A mezőcsáti helyszíni szemlére vonatkozó adattári jelentés csontvázas sírról számol be, mely ÉK-DNy-i tájolású. Ismerve a kultúra kötött tájolási rendjét, feltehetően és ebből kiindulva női sír lehetett. Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy mindezt csak munkahipotézisként kezelhetjük, hiszen egyéb konkrét adattal nem szolgálhatunk. A Vizsolyban feltárt sír Ny-K-i tájolású, zsugorított helyzetű volt. Uyen irányú tájolást több temetőben is megfigyeltek, pl. Hernádkak, Megyaszó és Gelej temetőiben. 49 Bóna ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a Ny-K-i tájolású sírok a hernádkaki temető legkorábbi temetkezéseihez tartozhatnak. 0 A felsorolt temetők egymáshoz viszonyított időrendjének meghatározása a meglévő hiányosságok miatt nehézségekbe ütközik, ezért megpróbáljuk összehasonlító elemzéssel, a jelenleg ismert feltárások anyagának felhasználásával kiküszöbölni azokat. Egy-egy leletcsoporton belül is adódnak lehetőségek a finomításra, 41 Kovács István iskolaigazgató ajándéka. HOM Ltsz 68.35.1 -4. 42 Hellebrandt M. jelentése a helyszíni szemléről. HOM. Régészeti Adattár 1296-1977. 43 A helyszínre érkező régész a mellékleteket - két bögrét és egy tálat - már az encsi helytörténeti gyűjtemény amatőr régészként tevékenykedő vezetőjétől kapta vissza. HOM Ltsz 78.14.1.1 -14. 44 Az erről szóló beszámolót ld. Gádor J. -Heüebrandt M. -Simán K, HOMÉ 17-18/1979/114. A két különböző név tulajdonképpen egy lelőhelyet takar. 45 HOM Ltsz. 79.35.1 -3. (Ez utóbbi szám alatt négy edénytöredék került beleltározásra, melyek közül háromnak a rajzát Id. a 6. képen.) 46 Bónal, 1975.149.; Kovács T., 1984a. 238. 47 KemenczàT., 1979.2&.;Kovács T., 1984a.239. 48 Bónal, 1975.149. ;KemenczàT., \979.27^Kovács T., 1984a.238. 49 BónaI.i.m.l49.;KovácsT., 1975a. SOÔAKemenczeiT., 1979.27. 50 Bónal. i.m. 149.
