Csorba Csaba szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai I. Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve 1569-1600 (Miskolc, 1990)
A városkönyv szövege (mai helyesírás szerint) Közreadja: Tóth Péter
188. (66/2) Az 1581. esztendőben. 90 Jöve élőnkben Ambrus Albert és vallást tőn mielőttünk, hogy őtet Ábrám Benedek az ő atyjától maradt marhából megelégítette, mindenből, készpénzül száz forinttal, és egyébből is. Csakhogy az házból és szőlőből nem elégedett meg, de abból is azt vallja, hogy míg az anyja él, nem háborgatja meg. 189. (66/3) László András teszen vallást, hogy (ő), László András adott egy parlag szőlőt cserében Horváth Péternek, (egy) más(ik) szőlőn, mely vagyon az Besenyei hegyen, és felel mindenek felől, hogy senki meg nem háborgatja az cserében. 190. (66/4) Eskora Gergely tött az ház felől tilalmat mielőttünk, hogy Bálint deák megvötte (azt). 191. (67/1) Bányai Péter bíróságában, az Úr 1581. esztendejében. 91 192. (67/2) Bakos György teszen tilalmat mielőttünk, tiltja (azt) az szőlőt, melyet elböcsültenek tőle az adósságért, az gyermekekre (tiltja), hogy jövendőben pénzükre nem engedik senkinek. 193. (67/3) György és Tamás, Miskolci János fiai tesznek tilalmat, hogy azminemű házat az anyjuk eladott, atyjuktól maradottat, (annak) az árát fel ne vegye. 194. (67/4) Az 1581. esztendőben, 92 július 22-én teszen mielőttünk tilalmat (a) krakkói polgár, Balthasar Kerczman képében Cheyszer Orbán, kassai, az Bornemissza Gáspár és Bornemissza István marhájára, tizenhét száz forintig. 195. (67/5) Azminemű jószág, ezüst marha Fenes András kezénél volt, Borbély Ambrusné leánykájáé, ki megholt, adta (a) kezétől Puskás Pál és felesége, Dorkó kezéhez, (tudniillik) egy párta övet, nyolc kötés kapcsot és kilenc gombot, s egy gombos tűt (és) pénzt, harmadfél forintot. 196. (67/6) Az Kenderesi nemzetség, tudniillik Kenderesi Istvánné, Csapó Jakabné és Arnóty Pál tesznek feleletet itt, mielőttünk ilyen módon, hogy ha szavukat meghallják és törvényt állanak nekik, valamely atyjuk fia jelen nincsen, de őket soha meg nem háborgatja, tudniillik az Arnóty nemzetséget. 197. (68/1) Kelemen Imre leánya levelet vall János deáknak az Bedeg völgyi szőlőről, melyet vött 4 forinton. 198. (68/2) Tót Ferenc és fia, Lukács vallottanak levelet Szűcs Ambrusnak, hogy mindenekből elégítette meg (őket) 25 forinttal és három ködmönnel. 199. (68/3) Csapó Jakabné levelet vallott Nagy Andrásnak az Szentgyörgy hegye szőlőről, melyet vött 12 forinton. 200. (68/4) Csiszár Andrásné vall levelet Kerékgyártó Kristófnak (arról) az házról, melyet vött 31 forinton és felel mindenek felől. 201. (68/5) Mátyás diák, Császár vallott levelet Molnár Tamásnak az Besenyei hegyi szőlőről, melyet vött tőle 50 forinton. 202. (68/6) Mátyás diák, Császár teszen mielőttünk ilyen vallást, hogy valami öröksége vagyon neki Szombatban, mindeneket szintén úgy kereshesse, mint tulajdon ő maga, Molnár Tamás. 203. (68/7) Jámbor Máténé, ki ugyan Veres Balázsné is, az ő két urától maradt jószágról és örökségről ugyanazon két urától való fiai és leánya között ilyen osztozást teszen szabad akaratából: először Jámbor Mátétól való leányának, ki most Fűzy Bálintné, hagyja az Jámbor Mátétól maradt örökségnek hason felét, mely egy ház és egy szőlő: az háznak az első része és az szőlőnek (a) délről való része, mely vagyon az Középszeren. Az ő két fiainak penig, Jánosnak és Gergelynek hagyja annak az Jámbor Mátétól maradt, megnevezett örökségnek az felét: az háznak az hátulsó részét, az szőlőnek az északról való részét. Ezenkívül
