Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - CSÍKI TAMÁS: Egy parasztgazda a politizálás útján. Györgyi Lajos visszaemlékezései - BALI JÁNOS: A családi fényképek szerepe a lokális közösség (újra)teremtésében

A családi fényképek szerepe a lokális közösség (újra)teremtésében BALI JÁNOS Bevezetés Viga Gyula szerteágazó kutatói életpályája számtalan ponton kapcsolódik a falusi közösségek 20. századi átalakulásának, a hagyomány és a változás kérdésének témájához. Az ünnepelt, amellett, hogy esettanulmányokon keresztül kitűnően dokumentálta a kultúra-váltás folyamatát, publikációban kitért a paraszti múltnak az identitás és a lokális tradíció termelésében (teremtésében) játszott szerepére is.

1 Magam is alapvető fontosságúnak érzem, hogy a néprajzi kutatások a (paraszti) múlt megírását ne csupán önmagáért érdemes feladatként jelöljék ki. hanem - az alkalmazott tudomány szempontjainak megfelelően - azt a kérdést is tegyék fel, mennyiben tudja „használni a hagyományt" a ma embere, mit ad ez a számára, legyen az anyagi, szellemi vagy érzelmi hozadék. Ez a kérdés legutóbb egy 2008-ban induló kutatás

2 kapcsán merült fel bennem.

3 A kutatás során. 1 Magam is sokszor idéztem például Viszóczky Ilonával írt tanulmányát a nagydobosi sütőtökről. L. Viga-Viszóczky 1998. 2 Dr. Tóth István, Dunaújváros főjegyzője (amúgy kisapostagi lakos) 2007-ben vetette fel a Dunaújvárosi Almanach-on dolgozó Marelyin Kiss Józsefnek, a Jelenkutató Intézet alapító-igazgatójának az ötletet, hogy meg kellene írni a Duna jobb partján. Fejér megye délkeleti részén, Dunaújváros déli szomszédságában elterülő település, Kisapostag történeti-néprajzi monográfiáját. A település értelmiségi és vállalkozói „elitje" irányából érkező felkéréshez csatlakozott az ELTE Néprajzi Intézete is, melynek OTKA-kutatása (F-49649: Falusi életmód és társadalom a Kádár-korszakban. Néprajzi diakron vizsgálat) is illeszkedett a feladathoz. 2008-2009-ben több kutatótábort is szerveztünk a településen, melyek alkalmat adtak az ELTE néprajz szakos hallgatóinak gyűjtési gyakorlatuk elvégzésére. 2010-201 l-ben került sor a kiegészítő gyűjtésekre és az adatok feldolgozására. 2011 májusában elkészültek a tervbe vett könyv-kéziratok: 1. Marelyin Kiss József: A Fabó-hagyaték. Fejezetek Kisapostag régmúlt történetéből. 2. Marelyin Kiss József: Falukrónika. Kisapostag helytörténeti adatai a közelmúlttól napjainkig. 3. Bali János: Megújuló hagyomány. A hagyományok emlékezete Kisapostagon. 3 A saját (lokális) tradíció feltárására irányuló kutatás létjogosultságát a következőekben foglalhatjuk össze: ...4 változó, modernizálódó világunkban egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan is élhettek nagy- és dédsziileink falun, amikor még nem volt internet és mobiltelefon, de televízió, saját gépkocsi, vezetékes víz vagy villany sem? Milyen házakban laktak, milyen ruhában jártak, mit ettek, hol és hogyan vásároltak be vagy dolgozlak, mivel töltötték szabadidejüket? A kérdésekre kereső válaszok két célt is szolgálnak. Egyrészt, a hagyományos falusi életmód megismerésével tisztelgünk eleink előtt, akik a történelem viharainak időszakaiban, az adott körülmények között is, megpróbálták megszervezni hétköznapjaikat és ünnepeiket, hogy fizikai és szellemi táplálékot nyújtva, tisztességes gyermekeket és unokákat neveljenek. Másrészt, a feltárt ismeretek fogódzópontot is nyújthatnak a ma emberének. A jelenben, amikor megannyi, korábban elfogadott érték állandósága kérdőjeleződött meg, amikor családok, helyi közösségek bomlanak fel, amikor tehetetlenül szemléljük világunk elanyagiasodását, különösen fontos a visszatekintés: mit csináltak jobban régen a falun élők, mit tanulhatunk tőlük? Országszerte érzékelhető a hagyományos népi kultúra iránti igény növekedése. Sokan, falusi házaikat a hagyományos minták szerint, a tradíciót tiszteletben tartva építik és szépítik, egyre többen keresik a hagyományos falusi ételeket tartalmazó szakácskönyveket, mind több fiatal szeretne néptáncot, népdaléneklést vagy hagyományos kézművességet tanulni, valamint egyre több település érzi szükségét annak, hogy hagyományos fesztiválokat szervezzen és a saját múltját feltárva, néprajzi kötetet jelentessen meg. Kisapostagon is elindult a múltkeresés, melynek pozitív példái a szüreti felvonulás és a halászléfőző verseny, illetve a Kisapostagi Füzetek 91