Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - CSÍKI TAMÁS: Egy parasztgazda a politizálás útján. Györgyi Lajos visszaemlékezései
és a Faluszövetséggel is. (Előbbi a törvényes, utóbbi a szabadtársuláson alapuló agrárérdekképviselet.) Györgyi különösen Beliczay Miklós főispánról, a Békés vármegyei Gazdasági Egyesület elnökéről szól elismerően, már-már patriarchális szeretettel, akit az ifjak 1939-ben díszelnökükké választottak. 1 7 Többször előfordult, hogy Beliczay meglátogatta az egyesületet, „ezek sohasem nyúltak hosszúra, de mindig bensőségesek voltak. Különösen a főispán közvetlensége volt megnyerő, ez talán azért is volt így, mert maga is gazdálkodott kígyósi középbirtokán... Kezdeményezte, hogy a Gazdasági Egyesületben a megyei kisgazdák közül minél többen vegyenek részt, az üléseken nagy figyelemmel és támogató jószándékkal hallgatta meg és tette magáévá a bátran felszólaló kisgazdák javaslatait. Már jogosan arra kellett gondolnunk, Beliczay felismerte, hogy az elkövetkező időkben a kisbirtokos parasztnak akarva nem akarva nagyobb beleszólása lesz az államélet vezetésébe. Erre utalt az is, hogy az Egyesület vezető titkárának egy orosházi kisgazda közgazdasági egyetemet végzett fiát, Darók Józsefet tette meg... A szép szál, kedves mosolyú, széles látókörű, de realista szemléletű főispán, aki a paraszt lelkivilágát is ismeri... lelki közösségbe került az Orosházi Gazdaifjak Egyesületével..., s nekem akkor az emberi eszményképem Beliczay Miklós volt." Vajon mit jelentenek egy több mint 70 éves parasztember 1970-es évek végén elhangzott szavai, aki egyébként másutt a Horthy-korszak politikai elitjéről és „kasztszelleméről" - a Kádár-korszak normatívájának megfelelően - egészen elítélően ír. Mentalitásában alighanem megőrződött az a tekintélytisztelet, ami egykor a megyei nagybirtokos érdekképviselet főispán elnökéhez fűzte, s aminek az alapja nem csupán az intézményes hatalom, hanem az is - miként az emlékező állítja -, hogy Beliczay kitűnően gazdálkodott, és támogatta a parasztok politikai emancipációját. 1 8 Azt valójában nem tudjuk, milyen volt a kisgazdák részvétele a Békés vármegyei Gazdasági Egyesületben (annak vezetőségében) és az egyéb agrárszervezetekben. Györgyi mégis ebben látta (az agrárelit intézményes pozícióit lényegében nem veszélyeztetve, velük békésen együttműködve) az utalt emancipáció, valamint a legkiválóbb kisgazdák agrárelitbe integrálódásának útját. (O maga 1941-től, miután a gazdaifjak elnökükké választották, volt tagja a vármegyei egyesületnek.) Ezen a ponton jutunk el az orosházi gazdaifjak politikai életben való részvételéhez, ami a két világháború közötti lokális (falusi) politizálásról, illetve Györgyi Lajos identitásának további összetevőiről is tanúskodik. Ez a politikai szerep kezdetben (a '20-as években) Csizmadia András, Orosháza kormánypárti képviselőjének támogatását jelentette 19 („becsületes parasztembernek tartottuk, én is tiszteltem, és több más parasztfiúval együtt, megválasztása érdekében magam is korteskedtem"). A Kisbirtokos Szövetség, melynek Csizmadia elnöke volt, korábban látott, a gazdaifjak felé megnyilvánuló figyelme és gondoskodása tehát nem volt önzetlen, mivel céljai között a parasztfiatalok kormánypárt mö17 A díszelnökök között találjuk továbbá Csizmadia András és Torkos Béla országgyűlési képviselőket, valamint Tölgyes Istvánt, a Gazdaszövetség titkárát. 18 Beliczayról a továbbiakban egyéb - erre vonatkozó - részleteket is megismerünk. 19 Csizmadia 1912-től Békés vármegye törvényhatósági bizottságának és állandó választmányának. 1914-től Orosháza képviselőtestületének a tagja, valamint másodbíró. Majd a járási mezőgazdasági bizottság elnöke, és a mezőgazdasági kamara megyei választmányában, továbbá a Békés vármegyei Gazdasági Egyesületben is helyet kap. A Függetlenségi és '48-as Kör tagjaként csatlakozott a forradalmak után a Kisgazdapárthoz, 1922ben és '26-ban az Egységes Párt programjával választották meg képviselővé. 83
