Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - CSÍKI TAMÁS: Egy parasztgazda a politizálás útján. Györgyi Lajos visszaemlékezései
Az első kezdeményezők - miként Györgyi emlékszik - az I. világháborút megjárt öreglegények voltak, akik azonban nem jártak sikerrel, s majd az 1925-ben, egy magyarnémet csereakció keretében 5 hónapra Németországba utazó parasztfiatalok (az ott tapasztalt „fejlett egyesületi élet" ösztönzésére) alakították meg a következő évben az Orosházi Gazdaifjak Egyesületét. Ebben támogatást kaptak az Orosházi Kisbirtokos Szövetségtől (ez annál is inkább érthető, mert az ifjúsági egyesület leendő tagjai „zömében a Kisbirtokos Szövetség tagjainak a gyermekei voltak"), annak elnökétől, Csizmadia András országgyűlési képviselőtől, valamint Mayer János minisztertől és a Gazdaszövetség titkárától. Az új egyesület kezdetben a Kisbirtokos Szövetség ifjúsági szakosztályaként működött (jogilag 1931-ben önállósult, de továbbra is a Szövetség székházában, illetve az arra épített emeleti helyiségekben maradt). Az ifjak - miként az alapítók között lévő Györgyi felidézi - „nagy ügybuzgalommal" rendezték tánc- és egyéb mulatságaikat, teaestéiket (a bálok több száz fős résztvevője „nagyon illedelmesen viselkedett... még részeg fiút is csak nagy ritkán láttam, a parasztkislányok kísérő mama nélkül sohasem jöttek el"), melyek bevételéből biliárdasztalokat, szaklapokat és a könyvtáruk számára könyveket vásároltak, 1 3 s részben ebből fedezték a rendszeressé váló tanulmányi kirándulásokat is. (1927-ben látogatták meg először a bánkúti búzanemesítő telepet, ahonnan vetőmagot vásárolnak; vagy részletesen szól Györgyi 7 napos dunántúli utazásukról is, melynek során földműves szakiskolákat, mintagazdaságokat, köztük Bábolnát és Kisbért, a Keszthelyi Gazdasági Akadémiát, a tiszteletükre rendezett kiállításokat, továbbá korszerű kisgazda birtokokat és portákat is megtekintettek. 1 4) Az egyesület ezenkívül népművelő előadásokat és gazdasági szaktanfolyamokat szervezett, illetve Györgyi Lajos kezdeményezésére, az erőtakarmányt a tagok kedvezményes (nagykereskedelmi) áron vásárolhatták meg. 13 Az egyletnek külön könyvtárosa volt, és az 1939-ből fennmaradt könyvtárjegyzék a meglévő irodalom feltűnő gazdagságáról és sokszínűségéről tanúskodik. A szépirodalmi művek között (közel 600 tétel) a 19. századi nemzeti romantika és realizmus, valamint a konzervatív irányzatok szerzői mellett (Jókai, Mikszáth, Madách, Gárdonyi. Móra, Herczeg Ferenc, Csathó Kálmán), nagy számban találjuk a Nyugat folyóirat, illetve a polgári irodalom kimagasló alkotóit (Móricz, Karinthy, Ady, Kuncz Aladár, sőt Erdős Renée és Márai), a heterogén népi irányzatot és a népi írókat Szabó Dezső, Tamási Áron, Darvas József, Szabó Zoltán, Illyés, Féja, Veres Péter és Nyírő József képviseli. A hasonlóan változatos világirodalmat klasszikusok (Victor Hugo, Dickens, Balzac. Tolsztoj, Zola, Reymont, Thomas Mann), továbbá más, az igényes és szórakoztató irodalom képviselői alkotják (Margaret Mitchell, Michael Foster, Remarque, Romain Rolland, Boleszlaw Prus, H.G. Wells). A történeti érdeklődést a történeti regények és a preszcientikus életrajzok jelzik (Alekszej Tolsztoj: Nagy Péter, Mirko Jelusich: Cromwell, Harsányi Zsolt: Mathias Rex, Makkai Sándor: Ördögszekér, Kós Károly: Az országépítő. Gulácsy Irén: Fekete vőlegények), továbbá néhány összefoglaló szakmunka (Szalay József: A Magyar Nemzet Története, Gracza György: A magyar szabadságharcz története), de megtalálható a könyvtárban Szekfú Gyula: Három nemzedék, sőt Huizinga a nyugati kultúra válságát leíró A holnap árnyékában c. kötete is. Külön csoportot alkotnak a gazdasági, közgazdasági és orvosi könyvek (köztük a Korunk nemi egészsége és A család egészsége), míg a földművelésügyi minisztérium által adományozott könyvek között a korszerű gazdálkodásra vonatkozó szakmunkákat találunk. Azt persze nem tudjuk, hogy a gazdaifjak közül ki és mit olvasott (Györgyi adata szerint 1941 -ben 278 tag összesen 2379 művet kölcsönzött), ám egy lassan kialakuló műveltségeszményre és annak jellegére következtethetünk. Ennek alapja a szépirodalmi olvasottság, ami (talán meglepő módon) nem csupán a nemzeti irodalmat, hanem a 19-20. századi európai (polgári és humanista) irodalom néhány alkotását is magába foglalta. Része ennek továbbá az agrárgazdasági szakirodalom (nem kizárólag a parasztság számára készülő népszerűsítő kiadványok), míg a hazai múlt megismerését, illetve a történeti és a nemzeti tudat erősítését mindenekelőtt a nagyszámú történelmi regény biztosítja. Orosházi Gazdaifjak Egyesülete könyvtárjegyzéke. [1939.] 1-52. 14 Az utazást megörökítette Zalay 1936. 1-20. (Ezt a szöveget Györgyi felhasználta saját memoáijában.) 81
