Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SÁRI ZSOLT: Juh ételek a magyar táplálkozási kultúrában

A birkahúsból készített tokány az erdélyi konyha egyik jellegzetessége. A tokány készítésénél a húst rostjaira merőlegesen 4-6 cm hosszú csíkokra vágva készítik elő. A legfőbb különbség a tokány és a pörkölt között az, hogy a húst megpárolják, nem pirí­tanak hozzá vöröshagymát és a paprika helyett borssal fűszerezik. 1 3 Elkészítési módszerek, technikák Gulyás/pörkölt/paprikás A gulyás ételtípus általános jellemzője, hogy apró darabokra vágott húsból külön­böző ízesítőkkel rövid lére főzött étel. Több változata és elnevezése is ismert. Az ételtípus legismertebb és legnagyobb előfordulása az Alföld. Erdélyi rokona a borsos ízesítésű to­kány. Az ételnek két alapvető készítési módja van, amelyekből számtalan változat alakult ki. A legarchaikusabb változatban zsír, hagyma és víz nélkül a húst megpörkölik, és saját levében párolják, amíg meg nem puhul. Ennek elnevezése a gulyás, a gulyásos, gulyás­hús, gulyásos hús, parázshús, pörkölt. A másik változat szerint zsírban pirított hagymára téve, kevés vízben puhítják a húst. Leggyakoribb elnevezése a paprikás. Mindkét típus fűszerezése a só és a bors volt, majd a 19. századtól az elmaradhatatlan paprika. E két változatból mára többféle étel és ételelnevezés is kialakult. 1 4 A 19. században a gulyás ételtípus gyors térhódítása figyelhető meg: túllép a pa­raszti társadalmon, és az ételek közötti hierarchikus rendben is előrelép. A paraszti étel nemzeti jelképpé alakulását erősítette a népi kultúra-nemzeti kultúra romantikus szemlélete, azonban az étel származása és jellege (becsinált: apró húsdara­bokból készült étel volt és nem sült) határokat szabott karrierjének: a felső társadalmi rétegek ünnepi étkezéseibe már nem tudott behatolni, megmaradt ott a mindennapok éte­lének. Ezzel szemben a paraszti táplálkozási rendszerben, az Alföldön eljutott az ünnepi asztalig: a lakodalmak, vasárnapok elengedhetetlen étele lett. 1 5 Kása étel A kása szó jelenti egyrészt a hántolt egész szemeket, és a belőlük főzött sűrű étele­ket is, másrészt pedig a lisztpépes étkeket is. Általánosan ismert a juhhúsos kása, amelyet ünnepi alkalmakkor készítettek, többek között szüret idején, vagy éppen a gabona csép­lésekor. Legjellemzőbb változata szerint a feldarabolt juhhúst hagymás, paprikás zsírban, kevés vízzel feleresztve zsírjára főzték. Egy másik fazékban a megtisztított köleskását sós vízben megfőzték, majd a kettőt összekeverték, összefőzték, mialatt erős csöves paprikát is raktak bele. 1 6 Káposztás hús Lippai János 1664-ben megjelent A Posoni kert című művében olvashatjuk a ká­poszta kapcsán: „Ez a magyaroknál oly közönséges palánta, hogy alig élhet az szegény­ember anélkül. Sőt a savanyú káposztát még eleinktől maradott névvel Magyarország címerének szoktuk nevezni. " 13 Kövi 1986. 14 Kisbán 1989. 15 Sári 2003. 173-178. 16 Kisbán 1997.440^52. 754

Next

/
Thumbnails
Contents