Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SZULOVSZKY JÁNOS: Kecskék és szamarak a Felföldön

Statistikai közlemények. SUtiß% iHittlifilDHgm. KÖSSZßTRSZl: a kassai kereskedelmi és iparkamara. «•MHItt »on ><> ftftfcbaurr «tnhlt unt &»w«rt>rr«mut(r. M&scdlK «etat. Zw «Her Band. A Kassai Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában az 1870-es években két kötetet ért meg a két nyelven (magyarul és németül) közreadott Statistikai közlemények - Statistische Mitteilungen című kiadvány (1. kép). (Az Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal periodikája ez idő tájt „Hivatalos Statistikai Közlemények" címmel jelent meg. Lehetséges, hogy az összetévesztés elkerülése érdekében látták el a kettős, magyar-német címmel.) Az első kötet 1877-ben, a második 1879-ben látott napvilágot. Az előbbi „hivatalos adatok alapján" Abaúj, Gömör, Sáros, Szepes, Torna, Ung és Zemplén vármegyék mezőgazdasági „mívelési ágak szerinti terjedelmét" tette közzé. A második kötet az említett megyéken túlmenően már Liptó és Borsod megye adatait is tartalmazza, s a településeket az előző kötettől eltérően már nem ábécérendben, hanem járásonkénti bontásban felsorolva közli az állatösszeirás számsorait. Sajnos, a puszta statisztikai adatokon túl egyik kötetben sincs semmilyen tájékoztató szöveg, amely a felmérés céljairól, elkészülésének körülményeiről eligazítaná az olvasót. E több megyét felölelő két adatsorhoz hasonló agrártörténeti és néprajzi értékű forrásközlést a többi területi kereskedelmi és iparkamarának e korszakban közreadott kiadványai között sem ismerek.

8 Az 1870-es években a Felföld keleti felének e kilenc megyéjében összesen mintegy 2150 falu és város volt. 690 helyen, vagyis a települések 32%-án tartottak kecskét, ezek száma tizenkétezerre rúgott. Ennek a hatodrészét sem tette ki a szamárállomány. Ebből az állatfajból 360 településen (vagyis a térség falvainak és városainak 16,8%-án) összesen 1827 darabot írtak össze. Kelet-Felföld e kilenc megyéjében a kortársak hetven településre (szabad királyi város, rendezett tanácsú város, mezőváros, bányaváros) tekintettek úgy, mint városra (1. táblázat).

9 A két állat alapvetően falusi jellegét jól mutatja, hogy a városállomány csaknem kétötöd részén egyik állatot sem tartották. E települések zömmel a nagy múltú felföldi városok köréből kerültek ki. Azon városok, ahol előfordult kecske és/vagy szamár-nem meglepő módon -, háromnegyed részben mezővárosi jogállásúak voltak. !,*,„ . uttfoti 4« fti»«. I«». I. kép. A Statistikai közlemények című kiadvány borítója 8 Az általam forgatott kötetek a budapesti Corvinus Egyetem könyvtárában találhatóak, az egykori Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára anyagai között. (A kereskedelmi és iparkamarák megszüntetése után a közgazdaságtudományi egyetemhez került a budapesti kamara kiváló bibliotékája.) E kiadványokat nem találtam az Országos Széchenyi Könyvtár katalógusában sem. 9 Ugyan az 1873-as Helységnévtár a Gömör megyei Murányt és Ratkót faluként veszi számba, ám a dolgozat forrása, a Statistikai közlemények mindkettőt városként sorolja fel. A tanulmányomban ezért e két település is a városállomány része lett. - Vö. Helységnévtár 1873. 873. és 1087. hasáb. 717