Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - FARAGÓ TAMÁS: Háború és népesség (1787-1789)
Bár a magyar folklór a hősies katonafigurákkal párhuzamosan a 18. századig visszamenőleg tele van a katonáskodás szörnyű terheinek emlegetésével is," II. József fenti újonckivetése sem a korabeli, sem a 20. századi tapasztalatokkal összevetve nem tekinthető rettenetes tehernek. 1 2 A kiállítandó újoncok aránya a 17—40 éves kor közötti becsülhető férfinépesség mindössze 0,9-1,4 százalékára tehető és a korabeli szabályokat figyelembe vevő módon 1787-ben összeírt katonaság céljára igénybe vehető - egykorú kifejezés szerint „a birodalomnak egyéb szükségeire fordíthatandó" - népességnek is csak 5-9 százalékát tette ki évente. Az I. függelék alapján látható, hogy a borsodi falvak többsége a háború évei alatt alkalmanként mindössze 1-2 újonc állítására volt kötelezve, csupán öt település adott 5-8 fő közötti számú újoncot. Csak Miskolc 20-28 fő közötti állítási kötelezettsége jelentett kiugró nagyságot, e mögött azonban nem egy néhány száz lakosú falu, hanem egy 14 ezer fős város állt, ahol a katonának vihető nem házas, magányos fiatal férfiak előfordulása minden valószínűség szerint jóval nagyobb arányú lehetett, mint a környező falvakéban. 1. táblázat. Magyarország és Borsod megye újoncállítási terheinek alakulása 1787 és 1789 között Év Magyarország Borsod megye Újoncozási teher Év Magyarország Borsod megye a 17^40 év közöti férfinépesség százalékában a katonának vihetők (1787) százalékában Év újoncállítási kötelezettsége (fő) Magyarország b) Borsod megye c) Magyarország d) Borsod megye e) 1787 11 000 236 0,9 0,9 5,9 5,2 1788 12 840 291 1,1 1,1 6,9 6,4 1789 a) 16 200 336 1,4 1,3 8,7 7,4 a) Éves átlag (a tervezett havi átlagok után számítva) b) 1181 ezer főhöz viszonyítva (becslés az 1869. évi népszámlálás arányai alapján) c) 26 350 főhöz viszonyítva (becslés az 1869. évi népszámlálás arányai alapján) d) kereken 186 ezer főhöz viszonyítva e) 4 550 főhöz viszonyítva Forrás: Haselsteiner 1983. 228-29, 241—12, 261-63, illetve a BAZMLt sorozási iratai alapján számítva. Mindazonáltal ténylegesen azt látjuk, hogy a megye igen-igen vontatottan tudta/ akarta teljesíteni az előírt újoncállítást. Az 1787 szeptemberében elrendelt kontingenst csak 1788. január végére sikerült kiállítani, ugyanis az egri sorozóirodára több részletben beküldött újoncaik több mint negyedrészét a sorozóbizottság alkalmatlanság miatt visszaküldte, annak ellenére, hogy közéjük már csak a helyi közigazgatás által az alkalmazhatóság tekintetében előzetesen „megrostált" fiatal férfiak kerültek be. 1 3 11 L. erre vonatkozóan Soltész István adatgyűjtését (Soltész 1981). 12 A Rákóczi szabadságharc során 1708-ban a pataki gyűlés országosan 12 ezer gyalogos kiállítását határozta el egy jóval kisebb lélekszámú népességre vonatkozóan. Ennek kapcsán 1709 decemberében egy Bercsényihez intézett jelentés 475 gyalogos Borsod megyei helységekből történt összegyűjtéséről ad számot (Takács 1941.208, 229.). 13 1787. november 5. és 1788. január 22. között az egri sorozóirodába küldött 322 újonc közül a bizottság 87 főt (27 százalékot) küldött vissza alkalmatlanság miatt. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár BAZMLt IV. 506. 1788. Fase 18. No. 256. után számítva. (Török György szállásmester [Stahlmeister] jelentése 1788. január 26-án). 69
