Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SURÁNYI DEZSŐ: A sárgabarack meghonosodása Magyarországon

9. kép. Stettner Gábor: Virágcsendélet (MNG. In: Kisdéginé 1977. 3. kép) dító háborúban következett be.

14

9 Viszont Tolna, Kecskemét és Gönc ez idő tájt protestáns város

15

0 volt, befolyásos polgársággal, akiket a törökök gazdaságilag jobban békén hagytak, mint a Habsburg-hü katolikusokat és az ilyen településeket. Figyelemre méltó Okécske is, ahol viszont erős izraelita közösség létezett - baracktermesztő hagyománnyal.

15

1 Az első hazai (sárgafajta) adatok a török hódoltság idejéből származnak, amiből arra következtethetünk, hogy a törökök hozták be a „kajszit", vagyis Cselebi híradása nem túlzás.

152 A baracktermesztés oly mértékben elterjedt, hogy az 1600-as években a sárgabarack dézsma elmaradása miatt összehívták Nagykőrös, Cegléd és Abony választott bíróságát is.

153 A Neoaqistica Commissio (1688)

15

4 megemlíti, hogy a törököktől visszafoglalt helyeken sok kertet találtak, tele öreg termő barackfákkal: török időben itt nagy és elegendő számú gyümölcskertek voltak, melyeket a vonuló (felszabadító) seregek teljesen elpusztítottak." Ez a korszak a 17. század végi törökellenes felszabadító háborúkkal és a kuruc-labanc harcokkal lezárult, ami nagy kárt tett a fejlett gyümölcskultúránkban. Hosszú politikai és gazdasági (valamint ökológiai) válság után a 18. század második felétől a sárgabarack termesztése újra emelkedni kezdett.

15

5 Leibitzer János

15

6 Lőcsén írta kertészeti munkáit és ezerszámra nevelte a gyümölcsfa oltványokat. Hét sárgabarackfajtát ismertetett. Winterl Jakab

15

7 Pesten „a homokpusztában alapított kertekben a gyümölcskultúrát mindenkinél magasabb fokra emelté". Tessedik Sámuel

15

8 pedig a 18. század végén a tiszántúli sziken magról kezdett gyümölcsfákat - köztük sárgabarackot is nevelni, mert a külföldről hozatott oltványok tömegesen pusztultak. Ugyanilyen küzdelmet kellett folytatni a futóhomokkal a Duna-Tisza köze népének, mert az a 18. század végén megindult; a szőlő és a sárgabarack jó homokkötőnek bizonyult. „Az 1792. évben Kecskeméten csak két négyszögmérföld sivány mozgóhomok 149 Nyujtó-Tomcsányi 1959. 17. 150 Reformáció Magyaországon a XVI. században. In: Középisk. tört. atlasz 1999. 37. térkép (felső) 151 Oppenheim Dezső szóbeli közlése, 1981-ben. 152 Asma 2000. 4-10. és Asma - Birhanli 2004. 24-30. 153 Nyujtó-Tomcsányi 1959. 17. és Nyujtó-Surányi 1981.52. 154 Újszerzeményi Bizottság a török kiűzése után, Bécsben volt a székhelye. 155 Nyujtó-Tomcsányi 1959. 17. 156 cit. Nyujtó-Tomcsányi 1959. 17. 157 Nyujtó-Tomcsányi 1959. 17. 158 cit. Nyujtó-Tomcsányi 1959. 17. 696