Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SURÁNYI DEZSŐ: A sárgabarack meghonosodása Magyarországon
után tettek említést róla Virginiában, majd a kaliforniai termesztés San Diego térítő útjának 12 0 köszönhető (1769-ben). Löschnig-Passecker (1954) 12 1 történeti-etimológiai különbségek alapján három terjedési irányt írt le. a) Északi: Kisázsián át került a Balkánra a barack, pontosabban a kajszi (caisa), b) Déli: Örményországon keresztül Szíria, Arábia, Görögország, Olaszország és Észak-Afrika volt az útirány. Ehhez kapcsolódnak a nyugati sárgabarack termesztő államok, és a szláv országok (orosz, ukrán területek) (latin praecocus és az arab al-barkuk), és végül a c) Középső: Közép-Duna-völgy, Németország, Ausztria. Az itteni elterjesztésében nagy szerepet játszottak a rómaiak; a császárkori Pannóniából származó kőmagleletek is ezt bizonyítják. Crossa-Raynaud 2 2 szerint viszont úgy véli, hogy a sárgabarack inkább KözépÁzsiából származik, s feltehetően 3 irányban terjedt szét a világban: a) Közel- és Közép-Keletre, Egyiptomba és Észak-Afrikába. Ez az ág adhatta a Klabi, a Bodri, az Amor Leuch stb. tuniszi fajtákat csakúgy, mint az oázisok Mes-Mes barackfajtáját. Ezek apró és korai gyümölcsök; a hidegigény szinte teljes hiánya és önmeddőség jellemzi azokat. b) Görögországi, közép- és dél-európai ág a Földközi-tenger vidékéről halad észak felé és ez adta az olasz fajtákat, meg a francia Nancy, a Royal, a Luizet, az Ampluis, a Rouge de Roussillon stb. típusú fajtát. Ajelentős hidegigény jellemző rájuk. Gyümölcsük általában nagy, és ipari feldolgozásra igen alkalmas, többnyire keserű magvúak. Ennek a csoportnak a fajtáit vitték Kaliforniába, Dél-Afrikába és Ausztráliába, majd DélAmerikába. c) Kelet felé, mégpedig egy Észak-Kína felé haladó oldalággal, s az Armeniaca sibirica fajtáival együtt. Az ide tartozó barackfajtáknak igen nagy a hidegigénye, jó fagyellenállók. Oroszországba a sárgabarack két úton, egyrészt Nyugat-Európából (a 17. században), másrészt a Krímbe, a Kaukázus vidékére (részben) és Turkesztánba közvetlenül keletről került. Ukrajnában a helyi tengeribarack neve zserdelj vagy zerdeli, ez a perzsa zard-alju (sárga szilva) elnevezésből származik. 12 3 A sárgabarack magyarországi elterjedésére már több biztos támpontunk van a legújabb kutatások alapján. Minthogy nálunk nem őshonos faj, a változatos történelmű és nagy népességcserékkel járó Kárpát-medence még régészeti leleteivel is csak kevés bizonyosságotjelent. Az Aquincum területén talált sárgabarackmag (- Armeniaca - Prunus budae) m fajtája vajon képes volt-e tovább élni a honfoglalásig? A balatonszentgyörgyi késő avar kori temető ásatása során talált maglelet vele kapcsolatba hozható-e (9. század)? 125 A budai Dísz tér 10. sz. háza kútgödrében ugyancsak találtak ép (sárga)barack magvakat a 14. századból, de a teljes maganyag ennél sokkal több. 12 6 120 Faust-Surányi-Nyujtó 1998. 50. 121 Löschnig-Passecker 1954. 48M9. 122 Crossa-Raynaud 1961, cit. Surányi 1981. 50-51. 123 Surányi 1981. 50-51. 124 Pénzes 1957. 2,249-259. 125 Sági-Füzes 1967. 79-93. 126 P. Erményi-Nováki 1974. 23-73., vö. Gyulai 2002. MTA doktori disszertáció. 693
