Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SURÁNYI DEZSŐ: A sárgabarack meghonosodása Magyarországon

1. kép. A sárgabarack géncentrumai (szaggatott vonallal) és termesztésének kiterjedése a világon (A szerző rajza) eltérő levélalakja, illetve a gyümölcsük íze igazán perdöntő. Borhidi (1995)

2

5 rendszertanában a sárgabarack névformát teljes mértékben helyesnek találjuk. A kajszi szavunk vélhetően oszmán-török eredetű, amely családi (klán) névként ismert az ókori Mezopotámia iraki területén, sőt megvan az a földrajzi névadásban is.

26 A török kayisi, kaysi egyfajta barackot jelent, és bizonyosan a perzsa c/uaysi-ból ered.

27 Hazánkban először Lippaynk\

2

i olvasható a kaiszi baraczk, a Calendariumá

ban (1661) már írt a kaiszi magjáról is (49. pontban, vagyis a Posoni kert

2" megjelenése előtt). Mindkét gyümölcsfajunk elterjedésében Perzsia és Örményország tulajdonképpen csak közvetítő területek,

3

0 de nem őshazájuk. A Persica (őszibarack) kínai és az Armeniaca (sárgabarack) pedig kínai és közép-ázsiai származású. Az Armeniaca-nemzetségbeU fajok kialakulásában, elkülönülésében, vagy a domesztikációjukkal kapcsolatban valószínűsíthető változások előtti növényföldrajzi és genetikai sajátosságokról még nem mindent tudunk. Az elsődleges kínai származás azonban biztos, egyrészt természetföldrajzi, történeti-biogeográfiai ismeretek, valamint számtalan mitológiai és művelődéstörténeti adat alapján. A Vavilov

3

1 szerint a géncentrumok közül az 1. központban a legfontosabb e szekció fajainak együttes jelenléte, amely azért megvan 25 Borhidi 1995. 203. 26 Kinan 1997. szóbeli közlése. 27 Hazai 2005. szóbeli közlése. 28 Lippay 1661. 49. és 214. pont. 29 Lippay 1667. 180-189. 30 Rapaics 1940. 33.,Terpó 1974. 184-187. 31 Vavilov 1949-1950. 13, 13-54. 684