Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - KÜCSÁN JÓZSEF: Soproni szőlőbirtokosok és bortermelők 1810-ben
A 11-18. sorokban, melyekben a szükségesnek ítélt üzemméret nagyobb értékekkel szerepel, mint a birtokolt terület, a különbséget a becsült mérethez szükséges szőlőbirtokként értelmeztük és a hetedik, „hiány" oszlopban tüntettük fel. A nyolcadik oszlopban a „kiajánlható feleslegek" meglévő birtokhoz viszonyított százalékos arányai szerepelnek, a kilencedikben pedig a „bérlendő hiányok" területének a már birtokolt területekhez viszonyított arányai. 5 4 Tekintettel arra, hogy ebben az esetben is arra a kérdésre kerestük a választ, hogy egyrészt kik birtokolták a szőlőterületeket, másrészt kik termelték meg a bort ezeken a földeken, ezért a rangsorokat a 8. és 9. oszlopok értékeinek csökkenő rendjében állítottuk be. Az ennek eredményeként kialakult egyik csoportot - az egyszerűség kedvéért - nevezhetjük itt is potenciális bérbe adónak, hiszen adataink szerint összesített birtokaik kisebb-nagyobb hányadát a kiajánlható feleslegek közé sorolhattuk. A másik csoportot az előzőek mintájára potenciális bérlőnek tekinthetjük, mivel feltételezésünk szerint a dézsmajegyzéken szereplő bormennyiség előállításához tetemes nagyságú szőlőterületet kellett árendálniuk. Visszautalva az előzőekre, a legnagyobb szőlőbirtokosok százas csoportjának összetételét részletező bekezdésekre, az ottani rangsorokkal közel azonos foglalkozási megoszlást látjuk ismétlődni azzal a különbséggel, hogy itt a foglalkozási főcsoportok kiajánlható birtokfeleslegei jóval szerényebb százalékos arányt mutatnak. S 5 Az „értelmiségiek" és az „ismeretlen foglalkozásúak" első két sorának a számai állnak a legközelebb a százfőnyi mintában tapasztaltakhoz (I. 6. táblázat), aminek az lehet az oka, hogy e két főcsoport összetétele egységes, ráadásul a bennük regisztráltak az átlagosnál gazdagabbak voltak. Ezt tapasztaljuk az értelmiségiek túlnyomó részét adó ügyvédek egyénenkénti vizsgálatánál, illetve a megbízható információk hiányában ismeretlenként megjelölt özvegyek, örökösök, ingatlantulajdonosok adatainak tanulmányozásánál, akiket a későbbi idők adózói között a nehezen értelmezhető „magánzó" megnevezéssel illettek. A további sorok bontásánál viszont nyilvánvalóvá válik, hogy a népes, több iparost foglalkoztató mesterségeket egyesítő iparágakban jóval differenciáltabb a szőlőbirtokláshoz, illetve a bor termeléséhez való viszony, ezért az adatokat a főcsoportokon belül, az egyes mesterségek szintjén kell rendezni. Az eddigi táblázatokat áttekintve megmutatkozik, hogy az egyik legnépesebb iparág, a bőrés bőrfeldolgozó ipar képviselői kellő létszámmal mindegyik összeállításban szerepelnek, ezért a foglalkozási főcsoport adatai alkalmasak a próbaképpeni, részletes vizsgálatra. A következő táblázatunk (ld. 9. táblázat) a bőriparosok létszám5 6 és fontosabb mezőgazdasági ingatlanjainak adatait tartalmazza, ezen beül a 3. hasáb oszlopai foglalkoznak a szőlőskertekkel. Miként a hasáb első oszlopában látjuk, a szőlővel rendelkező 67 fő jelentősen meghaladta a szántóbirtokosok létszámát, de még így sem érte el a foglalkozási főcsoporthoz tartozók létszámának a felét (40,9%). A bőrösöknél összesen talált 1528,5 kapa 5 7 szőlő ugyan tekintélyes mennyiség, de ez is éppen, hogy meghaladta a városban adóztatott szőlőterület egyhuszadát (5,04%). A főcsoporton belüli, ingatlanokra vonatkozó értékarányok szerint a szőlőskertek álltak a rangsor második helyén, bár az eltérés jelentős, mert a kivetett adó összege csak kevéssel haladta meg az egyharmadát az épített ingatlanokra kivetett adóösszegének. 5 8 54 Ez természetesen nem arra utal, hogy az egyes főcsoportokhoz tartozók a csoporton belül adták-vették bérbe ezeket a területeket. 55 Ennek nyilvánvaló oka, hogy itt a teljes létszámú csoportok adatai szerepelnek, ott viszont a leggazdagabb egyének adataiból számítottunk hányadokat. 56 A foglalkozási főcsoporthoz tartozó adózók összlétszáma 164 fő volt, közülük 75 fő (45,7%) kapcsolódott a szőlőbirtokláshoz és/vagy a bortermeléshez. 57 1528,5 kapa = 97 824 nöl = 81,52 magyar hold = 61,14 kat. hold = 35,18 ha. 58 A 81 darab épített ingatlan adója 664,4 Ft volt, a szőlőskerteké 253,6 Ft, ami az előző összeg 38,2%-a. 670
