Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - FARAGÓ TAMÁS: Háború és népesség (1787-1789)

Háború és népesség (1787-1789) (Borsod megye újoncállítása II. József török háborúja időszakában) FARAGÓ TAMÁS ,, Edelényi vizitáló terembe Beírták a nevemet a nagy könyvbe, Engem babám ne sirass, Ertem könnyet ne hullass. " (Népdal részlet, Soltész 1981. 191.) A hadseregszervezés és hadkiegészítés ügye az 1780-as években A Habsburg Birodalom és személy szerint II. József részben a porosz hódító törekvésekkel szemben, részben a Balkán irányába történő terjeszkedés támogatása érdekében már uralkodása kezdetétől fogva szövetségest keresett, és ezt Oroszországban találta meg. 1781 májusában sikerült meg nem támadási és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötnie az Orosz Birodalommal, amelyben mindkét fél vállalta, hogy háborús konfliktus esetén legalább 12 ezer főnyi katonasággal a másik támogatására siet. így talán nem meglepő, hogy már az 1780-as évek közepétől kezdve észlelhetők 11. József konkrét előkészületei a Balkán irányába mutató, és előbb-utóbb fegyveres konfliktusokhoz vezető területi terjeszkedésre vonatkozóan. 1786-ban a Magyar Kamara megbízást kapott rá, hogy erre ürügyet találjon, vagyis a Magyar Királyság Szerbia, Bosznia és Dalmácia bekebelezésére alkalmas jogcímek bizonyító forrásait összeállítsa. Egy évvel később, 1787-ben Pray György történész szerződést írt alá e területi igények történeti igazolását alátámasztó monográfia megírására. 1787 őszén pedig osztrák ügynökök jelentek meg a szerbek között Belgrádban, egyúttal titkos tárgyalások kezdődtek önállósodni kívánó albán vezetőkkel egy törökellenes felkelés létrehozása érdekében. A nyílt háborús konfliktust a Török Birodalommal azonban végül is Oroszország robbantotta ki. A cári birodalom kaukázusi terjeszkedési törekvései ugyanis nem pusztán Isztambul politikai érdekeibe ütköztek, hanem egy esetleges orosz hódítás a határ mentén élő muszlim lakosságnak egy keresztény államnak történő alávetettségével fenyegetett, vagyis a törökök vallásos érzelmeit is sértette. Mindezek miatt a Porta 1787 augusztusában a sorozatos orosz provokációkra hivatkozva hadat üzent az Orosz Birodalomnak. Természetesen várható volt, hogy a konfliktus értelemszerűen azonban előbb-utóbb a Török és a Habsburg Birodalom viszonyára is továbbterjed, ugyanis szerződéses kötelezettségének megfelelően Ausztriának az oroszok oldalán be kellett avatkoznia. A Habsburg Birodalom tehát fokozatosan felkészült a háborúra. Hadseregének létszáma, mely a tüzérség, határőrség és helyőrségek nélkül 1780-ban hivatalosan még csak 214 ezer katona volt, 1787 végére elérte a 245 ezer főt, 1788 tavaszán pedig már 294 ezer főt tett ki. 1788 februárjában, Isztambulban hivatalosan átadták a szultánnak az osztrák hadüzenetet.

1 1 Marczali 1888 Ili. 456 skk., Haselsteiner 1983. 109-113., és Hochedlinger2003. 300., 377-392. után. 65