Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - TAKÁCS PÉTER: Malmok, kallók és egyéb vízi szerkezetek Zemplén vármegyében a 18. század végén (Kísérlet egy emberi létszükséglet kielégítésének kronológiai és regionális korlátok közötti feltárására)

tartottak, hogy ha az egyik nem őrölt, fordulhassanak gabonájukkal oda, ahol azt kellő vám ellenében lisztté őrölték.

1

4 A Zemplén vármegyei lakosok őrlési szokásai A 18. század utolsó harmadában - Mária Terézia és II. József felvilágosodott abszolutizmusának „kíváncsisága" okán egymásra torlódnak annyira a számszerű adatok, hogy nagyobb arányú tévedés kockázata nélkül lokalizálhatjuk és elemezhetjük a gazdasági és társadalmi folyamatokat. Zemplén vármegyét illetően a már említett népességi adatokhoz felsorakoznak azok az 1772-ben rögzített parasztvallomások, amiket az úrbérrendezés előkészítése során jegyeztek le 445 településen.

1

5 Az olykor összeírásonként is jelentős eltéréseket mutató dikális conscriptiok adatsoraihoz társult a II. József által elrendelt kataszteri felmérés, külön részletezve a határok művelési ágazatait, azon belül a paraszti használatú és allodiális, majorsági szántókat, réteket, erdőket, szőlőket és legelőket. Külön szerencséje a Zemplén vármegyével foglalkozó történészeknek, hogy itt sértetlenül fennmaradtak a kataszteri felmérés térképei és számsorai. AII. József által elrendelt kataszteri felmérés során - az őrlendő terméket nem produkáló rétet, erdőt, legelőt és szőlőt figyelmen kívül hagyva-Zemplén vármegyében 12 764 jobbágy és 4337 zsellér használatában a földmérők 226 920 kataszteri hold szántót (amiből az úrbéri tabellákban csak 136 159 kat. hold szerepelt) találtak, és 1082 nemesi jogú birtokos tulajdonolt 95 597 kat. hold allodiális vagy majorsági szántót.

1

6 A 18-19. század fordulóján tehát Zemplén vármegye 210-220 ezer lakosának és az ott vendégeskedő szüretelőknek, szállásoló katonáknak, úri vadászoknak, névnapozóknak, vásározóknak, szőlőművelő napszámosoknak és mindenféle más rendű és foglalkozású lakosnak - közöttük a pataki diákok többségének - ezen a 322 517 kataszteri hold két, illetve három nyomásban művelt szántón termett gabonaféléből kellett volna a megélhetését biztosítani. Ismervén a korabeli határhasználati viszonyokat, a meteorológiai anomáliák, korai fagyok, késői olvadások, kitartó esőzések miatt vetetlenül maradt szántókat, a záporok, és árvizek, hegyvidéken a vadak, madarak, ürgék, pockok, hörcsögök, máshol a vásározók, hatalmaskodók, véletlen vagy szándékos legeltetés és tűz okozta károkat, esztendőnként jelentős nagyságú terület terméshozamáról eleve le kellett mondani. A szántók harmada, máshol fele - függően attól, hogy két- vagy háromnyomásban usuálták-e a határt - minden esztendőben ugar maradt. Nem tudjuk, hogy a megtermelt gabonafélékből - főleg zabból, esetleg árpából - mennyit használtak a lovak takarmányozására. Azt sem, hogy mennyi árpából főztek sört. Azt sem, hogy mennyi rozsból erjesztettek és főztek pálinkát. Ismeretlenek a faluhatáronként változó termésátlagok is. Ezért nem is bocsátkozunk fiktív adatokkal történő közgazdasági számításokba. Azt már jeleztük, hogy a 18. században - Zemplén vármegyében is - először 1715ben, majd 1720-ban vették számba a jobbágyok üzemeltette malmokat. Az összeírás 14 A malmok történetéhez, zempléni malmok kérdéséhez lásd még Gáthy 1832., Lambrecht 1914., Györffy 1920.. Bogdán 1967., Juhász 1991., Ozsváth 1999.. Siska 2006. A vízhasznosítás, vízgazdálkodás történetéhez Károlyi 1960, 1961. Szárazmalmok tekintetében Balassa 1973., Balázs 1992. A gépesítés kérdéséhez Hajnal 1944. 15 Takács-Udvari 1995-1998. I III. 16 Barta 2009. 616