Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - NOVAK LÁSZLÓ FERENC: Adatok Gömör néprajzához a 18. századból
biwsse welmi tezko gest z trüsom powázat, a take y ze sstirma Statky orat a wirabat takze gen welmi mali űzitek prinassagu swjm Drzitelum". 3 5 A latin calcatúra megfelelője a nyomás? 6 de előfordul Gömörben más terminológia is. Nasztrajon „Szántó földgye ezen helységnek vagyon három mezőre fel osztva" - mondották 1771-ben. 3 7 A szláv falvakban (pl. Chisnyo, Csetnek) rendszerint „try Pole" kerül említésre, azaz három mezőről beszélnek. Hosszúszón feljegyezték, hogy „Role nasse, na tri Tarati aneb Pole gsu rozdelene, urodu gak ozjmnu tak tez 1. Garnu prinassegj", azaz három mezőben művelték (ugar, őszi vetés, tavaszi árpa) a határbeli szántóföldeket. Ezt a nyomásos rendszert „taratának", nyomásnak vagy mezőnek mondották. A tarata ócseh nyelvi megfelelője a kalkatúrának. 3 8 Van olyan helység Gömörben, ahol a falu határán csak két nyomásban művelhették a földet, de használtak harmadik nyomást is, a falu határán kívül. Meleghegy úrbéresei arról beszélnek 1771-ben, hogy „két nyomástul [...] kilenczedet harmadik nyomásiul pedig mivel Urasag pusztáján vagyon hetedet adnak." Tehát a falu határán két kalkatúra volt, míg a harmadik a földesúr Mártonfalva pusztáján helyezkedett el. 3 9 A nyomásos földművelési rendszer vizsgálata során ismeretessé válnak a termesztett növények is. Gömör különböző tájain megtermett a tisztabúza, a kétszeres vagy „vegyes búza" (Krasznahorkavárallya). Gömörben számos helyen ismeretes a kétszeres, abajdóc elnevezés is. A búza mellett „gabona" termesztését is említik a feleltek, amely az árpára, zabra, tönkölyre vonatkozik. A tavaszi gabona között említik a tenkelyt, tönköly búzát és a takarmány zabot. Csízen „Rost, mind a' Tiszta és Abajdocz búzát meg termik." 40 Csoltón „meg termik a' tiszta kétszer búzát nem kiilömben rost, Zabot, és Tenkelyt." 41 Derencsényben „czistu wssenicu, zito, a Polowiczaste Sgota", azaz tisztabúzát, rozsot, kétszerest termesztettek. 4 2 Hasonlóan Felfaluban is, ahol a három nyomású határon, „try Pola rozdelene a Pssenicu, Poliwicaté ano, a Rez" - jegyezték fel. 4 3 Az úrbéri felmérés rendszerint a csak arról tájékoztat, hogy a jobbágyok négy marhás ekével művelik a földesúr földjeit robotszolgáltatásként. Saját földjeik művelése nem került szóba. A felméréshez rendszerint csatolták a korábban kötött szerződéseket, egyezségeket is, amelyek a földművelésre vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Gróf Andrássy István a jólészi jobbágyaival 1769. március 18-án kötött kontraktust, amelyben meghatározza, hogy a jobbágyok az úrbéri földek használatáért milyen fizetséggel tartoznak. A cenzus össze 111 magyar forint, ajándék és munkaszolgáltatásuk: „esztendők által 12. Tyukmonyot és így Concreto 132 Tyukmonyat Böjt más havában és Mind Szenti Napokra, nem kiilömben fél Borjút ö Nsága Konyhájára in Natura szolgaitatni [...] négy ugy mint Tavasz, Ugar, forgatás és Őszi vetés, alá való szántásokra ött egész Ekkét in summa 2 0. 35 Possessio Markuska. SABB. 36 A legelőváltó rendszernek megfelelően a legelő jószággal járatták, nyomatták a földet. Ezt a trágyázott, termékeny földet később felszántottak és gabonafélékkel vetették be. 37 Possessio Nasztraj. OL HTL C 3008. 91 c. 115. sz. 38 A „tarata", mint a nyomásos rendszer terminológiája előbukkan az Alföldön is egyes - idegen származású - uradalmi tisztek szóhasználatában, mint például Tiszapüspökiben. Nóvák 2003. 39 Possessio Meleghegy. OL HTL C 3008. 91 c. 106. sz.; Itt említem meg, hogy ez a határhasználati rendszer megtalálható az Alföldön is. Jászapáti törzshatárát két kalkatúrára osztották, míg a mezőváros távolabbi Hevesivány pusztáján használták a harmadik nyomást. Nóvák 2002. 40 Possessio Csíz. OL HTL 3004. 87 c. 25. sz. 41 Possessio Csolto. OL HTL C 3004. 87 c. 26. sz. 42 Possessio Derencsény OL HTL C 3004. 87 c. 30. sz. 43 Possessio Fel-Falu. OL HTL C 2005. 88 c. 42. sz. 600
