Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - SZILÁGYI MIKLÓS: Szempontok a „régi vizes világ" mellékes haszonvételeinek néprajzi vizsgálatához - A teknősbéka és a kecskebéka
- krumpli mellett - halat, verebet és békát is sütöttek. 3" Bődi Erzsébet pedig Gömörből, a Felső-Garam menti mocsarak vidékéről mutatta be a békafogdosás gyakorlatát és a békacomb háromféle elkészítési módját. 4 0 Ezek a palócok lakta nagytájra vonatkozó régebbi és újabb közlések hangsúlyosan paraszti étkezési gyakorlatra vonatkoznak, bizonyosan függetlenek tehát a békacomb feltűnően változatos és vendéglátóiparban napjainkig szokásos, illetve az exkluzív szakácskönyvekben tükröződő elkészítési módoktól. 4 1 4. A teknősbéka és kecskebéka táplálkozási célú hasznosítását igazoló archivális és recens adatok bizonyosan gyarapíthatók lennének, ha a legkézenfekvőbb tanulmányokon-közleményeken túl minden elvileg lehetséges publikált és kéziratos forrást tüzetesen áttekintenénk. Ez a vázlatos szemle is megenged azonban néhány, a „mellékes vízi haszonvételek" egykori jelentőségét és az ármentesítések utáni jelentőség-vesztést az eddigi valószínűsítésektől valamelyest eltávolító következtetést: - Feltűnő, hogy a teknősbéka-beszolgáltatás jobbágyi kötelezettségéről, illetve a hatalmasságok kegyének megnyerését célzó ajándékozásáról informáló 18. századi adalékokban mennyire gyakran bukkan fel a nehezen megszerezhetőség (más vidékről vásárolják meg, hogy kötelezettségüket teljesíthessék; vállalják a pénzen való megváltást). Ebből pedig csak az következhet, hogy az átmentesítések előtt tömegesebben fordult ugyan elő e vízi állat, de „akkor" sem volt „értéktelen melléktermék" - vagyis bizonyosan nem a „régi vizes világ" felszámolódása hatására vált „konyhai különlegességgé." Viszont: mivel sem kecskebéka-beszolgáltatásról, sem a piaci forgalmazásáról nincsenek 18-19. századi adatok, csupán bizonytalanul következtethetek rá, hogy alkalmasint az ármentesítések utáni relatíve ritkábbá válása irányította rá mind fokozottabban a potenciális fogyasztók figyelmét. - Bár nem egyértelműek az adatok annak eldöntéséhez, hogy akár a teknősbékát, akár a kecskebékát bármikor is széleskörűen-általánosan főzték-sütötték volna a paraszti konyhán, a felsorakoztatott adatok inkább azt sejtetik, hogy a főúri/nemesi, illetve a városi-polgári konyhára (és az exkluzív vendéglátóiparra) voltjellemző a teknősbéka 18-20. századi és a kecskebéka 20. századi hasznosítása. A magabiztosabb következtetéshez azonban alaposabban kellene ismernünk az „úri" és a „paraszti" konyha egymásra hatásának történetét. Az ugyanis aligha fogadható el reális „prekoncepcióként," ha csak az úri konyha egyoldalú hatását feltételezve következtetünk a kecskebéka-comb 20. századi kedveltségét a palóc-vidéken aligha lehet teljes egészében az úri konyha és a vendéglátóipar hatásának tulajdonítani. IRODALOM BABUS Jolán 1959 A lónyai vizek néprajza. (Néprajzi Közlemények, IV. 3. sz.) Budapest BALASSA Iván 1975 Lápok, falvak, emberek - Bodrogköz. Budapest 39 Fél 1938. 81-82. 40 Bődi 1999.248. 41 Tolnay 1960. 167-169., Tolnay 1983. 361-363. 586
