Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - KAJÁN IMRE: A Soroksári Duna-ág elzárása és az 1876. évi árvíz
A szabályozási munkák természetesen nem értek véget 1885-ben, azóta is folynak. Témánk szempontjából azonban lezárult az a fejezet, amelyben az 1870-es évek elejétől tervezett budapesti munkálatok és a körülöttük kialakult viták folytak, s így a történeti áttekintést itt befejezzük. Zárszó Nem mehetünk el szótlanul némely tanulságok mellett, amelyeket a végigkövetett események sugallnak számunkra. A magyar mémökszakma - a külföldi szakértőktől megtámogatva - a szabályozások feltétlen sikerében teljesen biztos volt. A kezdeti kétkedéseket elnyomták az időközben elhangzott érvek és a felállított elvek egyre igazabbnak látszottak - ezután pedig nem keresték tovább a lehetséges problémákat. Bár a Duna főágának szabályozásáról volt szó, senki sem gondolt az egyidejű munkákra! 1872-1876-ig a Duna vízszint-emelkedése miatt a mérnökkar meg volt győződve arról, hogy végleg elmúlt a veszélye a budapesti jeges árvizeknek. A közvéleményt is ebben az irányban tájékoztatták. Az 1876. évi árvíz ebben a helyzetben villámcsapásként hatott. Ez felszínre hozta a szabályozás és különösen a Soroksári-Duna elzárása ellenzőinek elfojtott indulatait. A szakmai érvekkel kellően meg nem győzött laikus közvélemény - hiszen korábban azt közölték velük, hogy Budapesten nem lesz több árvíz - nem hitt a szabályozásért felelősöknek. Természetes volt ebben a helyzetben, hogy az ellenzők egyből korábbi jelszavaikat vették elő: mi mást hihettek volna, mikor a Duna Budán áthágta a vadonatúj partfalakat és Pesten sem sok hiányzott ehhez? A második árhullám minden addigit meghaladó mennyiségű jégmentes vizet hozott, ekkor pedig már a jégdugókra sem lehetett hivatkozni. A megújuló erejű támadásokkal szemben a politika védekezett, de kitartott a szabályozási müvekhez való ragaszkodás mellett. Azután az indoklás is megszületett, mert felismerték, hogy a laikus közvélemény megnyerése nélkül mennyivel nehezebb a szakmai célok keresztülvitele. Hieronymi Károly: A budapesti Duna-szakasz szabályozása c. munkája 1 4 lépésrőllépésre vezette be olvasóit a szabályozások titkaiba. E művel tette meg a mérnökség a legfontosabb lépést az ellentétek végső tisztázása felé, a közvélemény indulatmentes alakítására. IRODALOM GÁTY István-GYŐRY Sándor 1845 Budapestnek árvíz ellen megóvásáról. Gróf Andrássy György jutalmára érkezett pályairatok. Pest GONDABéla 1877 A Duna Budapesten, [könyvismertetés] Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye (1877)28-32. HIERONYMI Károly 1880 A budapesti Duna-szakasz szabályozása. Budapest HUNFALVY János 1877 A Duna budapesti szakaszának szabályozása. Budapest 14 Hieronymi 1880. 578
