Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - KAJÁN IMRE: A Soroksári Duna-ág elzárása és az 1876. évi árvíz

Savoyai Jenő hercegé), így az esetleges hátrányos következmények kellemetlenségeket okozhattak volna az uralkodó és a magyar kormányzat épp csak alakuló viszonyában. Nem csoda tehát, hogy a minisztérium a francia kormánytól újabb vízszabályozási szakértő küldését kérte. Jules Coumes főfelügyelő a tervek részletes tanulmányozása után a szabályozás alapeszméit helyesnek ítélte, és úgy vélekedett, hogy a javasolt módosításokkal a művek hatása nagymértékben javul. A Soroksári Duna-ág elzárását több szempontból is előnyösnek tartotta a főváros árvízbiztonsága, mint első és legfontosabb érdek szempontjából, de fontosnak tartotta azt is, hogy így új téli kikötő nyerhető! A Duna-ág menti települések aggodalmaira is reagált: az elzárt ágba tápzsilippel nagy mennyiségű víz vezetendő, ezt a közegészségi érdekek követelik meg. A hajózás helyi érdekű lévén javasolta a kérdés elnapolását arra az időre, mikor már a megépült művet tapasztalatai leszűrhetők lesznek.

9 Herrich Károly miniszteri osztálytanácsos (1818-1888), a szabályozási munkák egyik irányítója maga is úgy említette utóbb egy mérnökegyleti vitán, hogy a Soroksári Duna-ág elzárásától „fázott mindenki". A müvelet az eredeti tervek szerint a Duna-ág közvetlen torkolatánál történt volna. Itt a Duna mélysége nagy, és sodrása is erős, így a szabályozók egy lehetséges, de igencsak keserves megvalósításra készültek. A szakértők javaslatait megfogadó megoldásként jött az a tervmódosítás, hogy az elzárást az elágazás alatt 1600 öllel (kb. 3030 méterrel) hajtsák végre. Itt a Duna-ág szélessége mindössze 200 öl (380 m) volt, és a meder fele a kőbányai hegy lábának itteni kifutása miatt szikla. Ezért javasolták a szakemberek az itteni építést, mert a legkönnyebbnek, legolcsóbbnak és gyorsan végrehajthatónak tartották. A gyorsaság igencsak fontos szempont volt a dologban, hiszen a törvény meghozatala óta már eltelt másfél év, és csak vitatkoztak a különböző módokról. A jégtorlasz és ezzel az árvíz veszélye pedig minden télen nyugtalanságot keltett. A miniszter a Soroksári Duna-ág tervmódosítása, az új elzárási hely előnyeit hamar átlátta, és elrendelte a munkálatok azonnali megkezdését. Az 1872. augusztus végétől október végéig tartó munkát a budapesti Duna-szabályozás fővállalkozója, az „Alig. Österr. Baugesellschaft" végezte el, a korabeli értékelés szerint „ ...nem hogy nem jó, de hiányos és igen gyarló kezelés, berendezés mellett... ". A vállalatot nem lehetett azonban megróni e miatt, mert a hosszas halogatás utáni hirtelen miniszteri döntés rögtönzött szervezést és azonnali munkakezdést eredményezett. A Duna-ágat egy kővel telt hajó elsüllyesztésével elzárták, és hamarosan a táplálózsilipet valamint a gáttestet is megépítették. A korabeli sajtó megjegyzése: „ ...furcsa hydauláink vannak! Elzárják a Dunát, az élelmezés lehetőségétől egy vonalat vesznek el, hogy abba költségesen vizet, eleven vizet ereszthessenek; csak furcsa hydrauláink vannak! " Hasonló megnyilatkozás a Borsszem Jankó c. szatirikus lap verse: „ ...Ámításnak ne hidj, sem a babonának Rászedtek, hogy vége lesz már Soroksárnak. " 9 A mérnöki jelentéseket közli: A közmunka és közlekedési miniszternek a képviselőházhoz benyújtottjelentése a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról. Képviselőházi irományok 1872. III. kötet 212. szám, 275-305. A jelentések összefoglalóját egykor a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye is ismertette. 571