Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - PÁLL ISTVÁN: Elvetélt kísérlet a cigándi árvizek elhárítására a 18. század utolsó harmadában
, M HEjfp-BfU, m MAPPA dauern. 'Ttjlua ad. tto*fcsrtiM.ej K&r&tLftiau a úyd/u {cum, dm ammdtm. dbomcsn. AmuíZm.. pLxwisi tn.jr(m.Muanun. vdulu óxplicmc Jtáippn «cuternd. a Si d&riauuu tf&ndlurwtiM SLm wkrá m3jr ^ rue JMqufitJwi * ^ r~LP&* ta t diíK^Jhuyfi »áS* 'jykm. m Ckmma 4 UAptm "-ZrtVuj-fifiura.'M ddtuv *d J&vkzru Zmp/ou. eum Jpaauut* y/c&b. 7,000 foguum I A1 " - - — 1r " maiaffl tfct uttuiill A felkérést a mérnök 1783-ban kapta, s a kész munkát a megbízóknak átadta 1784 elején. A cigándi morotvák újbóli bekapcsolásának szándéka egyértelműsíti, hogy a folyó régi medre(i) nem véletlenül voltak ott, ahol a lefűződések megőrizték egyes elemeiket. S az sem a véletlen műve, hogy a két faluhoz egyre közelebb araszoló folyamot az ottani lakosok szerették volna minél távolabb látni településüktől, nem beszélve arról, hogy ezzel értékes termőföldeket nyerhettek volna maguknak. Ami a rajzon még pluszként jelentkezik, az a karádi kanyarok és a morotva átvágása, amivel gyorsabbá és kevésbé veszélyessé tették volna a Tisza ezen szakaszát is. De hát hosszú ideig mindez csak szép elképzelés maradt, a pontos mérnöki munka hozományaként keletkezett térkép azonban a megyei levéltár értékes irata! E korai, de meg nem valósult elképzelések e kedvezőtlen helyzetet egészen a 19. század második feléig konzerválták. Fényes Elek 19. század közepi statisztikus országleírásában Cigándról a következőket olvashatjuk: „Kis- és Nagy-Czigánd, 2 magyar falu, Zemplén vmegvében, 25 kath., 1978 ref, 16 zsidó lak., ref anyaszentegyházzal. Ezen helységet a Tisza, a Hosszúrét mocsárjai, s némelly erdőségek egészen körülveszik, s mintegy elszigetelve áll a többi faluktól... Szántófölde 248 hold; legelője, szénája, nádja, fája, hala, csíkja, marhája, sertése bőséggel. " 4 S hogy az árvízi védekezés igen fontos helyszíne ma is Cigánd, azt az mutatja, hogy a vésztározó éppen a település határában épült meg, biztosítandó a Bodrogköz vízmentesítésének lehetőségét, s a lentebbi folyamszakaszok tehermentesítését. Jelentős változást az árvízrendezés hozott, melynek következtében a falu határa megsokszorozódott, a mezőgazdaságilag aktívan hasznosítható földterület ugrásszerűen megnövekedett. A település területe is megnőtt, a házak a korábban árvízjárta ala4 Fényes 1851.1/235. 563
