Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - FRISNYÁK SÁNDOR: A Börzsöny-vidék tájhasználata a 18-19. században
A Börzsöny-vidéket a néprajzi és gazdaságföldrajzi leírások gyümölcstermesztő mikrorégióként is jellemzik. Az 1895. évi gyümölcsfa-számláláskor több mint 171 000 gyümölcsfát regisztráltak. Az állomány 52,7%-a szilva-, 10,5%-a körte-, 7,7%-a cseresznye-, 6,9%-a őszibarack-, 6,8%-a alma-, a többi meggy-, kajszibarack-, diófa és egyéb. Említést érdemel még a nagymarosi szelídgesztenyefa-állomány (1812 db). 2. táblázat. A Börzsöny-vidék művelésági megoszlása és kataszteri tiszta jövedelme 1913-ban Terület Kataszteri tiszta jövedelem kat. hold % korona % átlag (fillér/kh) szántó 34 662 31,8 303 387 53,9 875 kert 1 062 1,0 16 867 3,0 1 588 rét 4 750 4,4 51 741 9,2 1 089 szőlő 1 953 1,8 45 096 8,0 2 369 legelő 6 896 6,3 12 756 2,2 184 erdő 54 603 50,0 134 425 23,8 246 összesen 103 926 95,3 564 272 100,0 543 terméketlen 5 110 4,7 mindösszesen 109 036 100,0 Forrás: saját szerkesztés Az állattenyésztés a magyarság megtelepedésétől kezdve fontos része volt a Börzsöny-vidék agráriumának. A 18-19. században az állatokat az irtvánnyal kialakított legelőkön kívül az ártéri ligeterdőkben és a cseres-tölgyes erdőségekben legeltették, a sertéseket makkoltatták. A téli takannányozást a szénatermeléssel, takarmánynövények szántóföldi termelésével és lombtakarmány gyűjtésével biztosították. A hely- és tájtörténeti monográfiák csak szórványos adatokat közölnek az egyes falvak és mezővárosok állatállományáról, így a mikrorégió teljes állatállományáról számszerű adatokkal 1895 előtti időből nem rendelkezünk. Az 1895. évi állat-összeíráskor 7989 szarvasmarha, 10 669 sertés, 2663 ló, 12 831 juh és 48 264 baromfi képezte a nagy- és parasztgazdaságok állatállományát. 1 6 A Börzsöny-vidék 19. századi gazdasági életét a dinamikusan fejlődő kőbányászat (Csák-hegy) és egy rövid ideig tartó szénbányászat (Verőce), a több helyen megjelenő kézműipar 1 7 alapvetően nem formálta át, megmaradt mezőgazdasági mikrorégiónak. Az infrastruktúra-hálózat (pl. a Duna menti településeket érintő vasút) kiépülésével tovább 16 Mezőgazdasági... 1972. 17 Hála 1987. 29-39. 539
