Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - FRISNYÁK SÁNDOR: A Börzsöny-vidék tájhasználata a 18-19. században
A 19. században a tájhasználat, az egyes művelési-ágak megoszlása és topográfiai elrendeződése alig változott. Az erdő területe a század első felében - a tervszerű erdőművelés ellenére - még valamelyest csökkent, majd növekedett és 50%-os területi aránnyal stabilizálódott. A szántó- és kertkultúra az optimális térszíneket, a gazdasági tér 1/3-át foglalta el. A szántóföldek vetésszerkezete - egyrészt az új növénykultúrák elterjedésével, másrészt a piaci konjunktúrák hatására - átalakult. A hagyományos két- és háromnyomásos művelési rendszert fokozatosan felváltotta a vetésforgó alkalmazása, a szabad gazdálkodás. A korábbi évszázadokban létesített hegyi szántóföldek művelését teljesen felhagyták. A legjelentősebb tájhasználat-változás a Börzsöny-vidék szőlőskertjeiben történt. Az 1880-as években a fíloxéra (gyökértetű) elpusztította a szőlőültetvények túlnyomó részét. A szőlő a 18-19. században egyes településeken a gazdaság létalapját jelentette. Pl. Nagybörzsönyben a század elején az évente termelt bor hatszor-hétszer nagyobb értékű volt, mint a gabonáé. 1 2 A filoxéra-vészt követő szőlőrekonstrukció a korábbi terület felére terjedt ki, a másik felét gyümölcsfa-telepítéssel, kertszerü műveléssel vagy más módon hasznosították. A 19. században a Börzsöny-vidék tájhasználat-korrekciója a tájpotenciál természeti elemeinek ésszerűbb hasznosítására irányult. A Börzsöny-vidék a 19. században is polikultúrás terület. Az 1865. évi helytartótanácsi összeírás szerint a szántó 31,5%-kal, a rét és legelő 11,6%-kal, a szőlő 3,2%-kal, az erdő 47,7%-kal és a haszonvehetetlen (vagy művelés alól kivont) terület 5,8%-kal részesedett a mikrorégió teljes (= 104 564 kat. hold) területéből. 1 3 A müvelésági megoszlás alapján a települések különböző típusokat képviselnek. Pl. Nagybörzsöny 68,1%-os, Szokolya 67%-os, Kemence 63%-os és Nagymaros 56,3%-os erdőborítottsága alapján Drégelypalánk Kemence Nagybörzsöny Nagymaros i Szokolva Tésa Zebegény Börzsöny-vidék Hl y /m " """""""" W///Á Wm Z/ZA •//A V/MA '///s/A i CZj. 13 ím]4 i I? 6. ábra. Néhány település és a Börzsöny-vidék tájhasználata 1865-ben. Jelmagyarázat: 1 = szántó, 2 = rét és legelő, 3 = szőlő, 4 = erdő, 5 = egyéb (a korabeli statisztikai forrás szerint haszonvehetetlen terület). Az ábrákat szerkesztette Frisnyák Sándor, rajzolta Mikó Tamás 12 Dóka 1977. 129-217. 13 Magyarország művelési ágak... 1865. 537
