Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - FRISNYÁK SÁNDOR: A Börzsöny-vidék tájhasználata a 18-19. században

/. ábra. A Börzsöny-vidék geomorfológiai vázlata (Magyarország Nemzeti Atlasza, 1987 alapján) Jelmagyarázat: 1 = vulkáni hegység, agyagos-vályogos alluviummal, 2 = enyhén tagolt hegylábfelszín, dombsági lejtők, 3 = eróziós-deráziós völgyekkel tagolt alacsonyabb dombhátak, 4 = teraszos hordalékkúp, 5 = hegyközi kismedence, 6 = alacsony ártér A továbbélésük azzal magyarázható, hogy a törökök Buda biztosítására védőgyűrűt alakítottak ki és annak ellátásához termelő-szolgáltató településekre volt szükség. A törökök végvár-rendszerébe betagolták a helyreállított ipolydamásdi és nógrádi várat. A drégelyi vár újjáépítése helyett a régi település mellett palánkvárat építettek (Drégelypalánk). A kultúrtáj rekonstrukciója és fejlesztése (18-19. század) Budavár felszabadulása (1686) után megindult és a 18. században nagy ütemben folytatódott a gazdasági élet újraszervezése: a kultúrtáj (és annak részeként a települések) rekonstrukciója. 531