Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - LISZKA JÓZSEF: „Csillámlik a szőke Duna... "Adalékok a komáromi szekeresgazdák életmódjához és folklórjához
eltérést, azaz inkább színeződik a virágzó kereskedőváros polgárosodó attitűdjével." 5 0 Ez az eltérő színeződés - tehetjük hozzá - a gyorsuló polgárosodás következményei mellett nyilván összefüggésben van a komáromi szekeresgazdák korábbi társadalmi helyzetével is. Zömük, ahogy arra a fentiekben már tettem említést, kisnemesi származású, aminek mentalitás- és identitásbeli kihatásai szinte napjainkig érzékelhetőek. Viszont, Gráfik Imrének némileg ellentmondva, s ismét Ernst Neweklowsky munkájára hivatkozva azt kell feltételezni (legalábbis a Linz környéki tapasztalatok ezt mutatják), hogy e réteg mindennapjai és az ezekhez kapcsolódó folklórja is különbözött, de valóban, legalább kiegészült, színesedett más elemekkel is a társadalom egyéb rétegeivel szemben. Sajátos tematikájú népköltészetük mellett legyen elég itt karakterisztikus szokásvilágukra, vallásosságuk egyéni színeire (az úrnapi hajós felvonulásokra például a Duna Linz környéki szakaszán, Nepomuki Szent János kultuszukra), mondáikra, nyelvezetükre hivatkozni. 51 Hasonlóakat, noha nem komáromi vonatkozásúakat, ha töredékesen is, Gráfik is közöl. Szól többek között a kisoroszi és bezdáni vontatók Nepomuki Szent János kultuszáról is. 5 2 Megjegyzem, hogy egykor Nepomuki Szent Jánosnak vélhetően Komáromban is jelentősebb kultusza volt. Ezt a ma már nem létező Nepomuki Szent János kápolna is bizonyítja, amelyet a Sárkány fivérek építtettek fogadalomból, mivel hajójuk egy viharból sikeresen megmenekült. 5 3 Arra vonatkozóan, hogy ez az esemény kapcsolatba hozható-e a hajóvontató szekeresgazdákkal, jelenleg nem rendelkezünk értékelhető adatokkal. A továbbiakban a komáromi szekeresgazdák műveltségének egy szeletkéjéhez mutatok be adalékokat. Kecskés László gyűjteményéből került a tatabányai József Attila Megyei Könyvtárba egy keményfedelű, barnás színű füzet, amelynek borítóján egy címerpajzsszerü vignettán az elmosódott, részben lekopott, nehezen olvasható feliratból a következő azért megtudható: [ Kecske] s Jánosé ez az Tréfás Könyv ???? 1836 1839, 1849 esztend ö A sima füzet lapjainak nagyobbik részét tintával húzott keret szegélyezi, néhány oldal meg is van vonalazva. Az oldalak számozása későbbi, de az orientációhoz jól használható (I. számú gyűjtemény). Az első oldalon, több kézírással különféle, vegyes információk, rajzocskák. Az olvasható (és értelmezhető szövegeket) fentről lefele haladva közlöm: Komáromi Lajos Szente Ábrahám Históriája írtam 1843 Esztendőben Kecskés Lajos-é ez az Énekes Könyv írtam 1865 di k Kecskés Lajos. 1864. Komáromban Kecskés Lajos-é írta 1865 Kecskés Lajos írta 1865 50 Gráfik 1975. 89-90. 51 Vö. Neweklowsky 1954. 166-211,217-220. 52 Gráfik 1975. 94. 53 Liszka 2000. 68. 376
