Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - Sz. TÓTH JUDIT: A pilisi szlovák falvak árucseréje

3. kép. Csikóspadon dolgozó férfi. Pilisszentlászló (Sz. Tóth Judit felv. 2005.) területeken, Kesztölcön, Budaörs környékén is jó piaca volt. Ma már senki nem ért e mesterséghez. Voltak az asszonyok között is, akik jellegzetes „kézműves termékeiket" árulták. Pilisszentkereszten specialistái voltak a tojásmadár, tácsik készítésének. A madár teste kifújt tojáshéj, szárnya és farka legyező alakra hajtogatott papír. Kákabéllel, sásival díszítették. Hasonló módon készítettek tojás karácsonyfadíszt. Ünnep előtt a vörösvári piacon árulták, vagy vitték ismerős házakhoz. A madarat az asztal fölé lógatták, a madzagot az ajtóhoz kötötték, így a madár minden ajtónyitáskor leereszkedett, záráskor „fölszállt". Madár formájú kis kalácsokkal is házaltak az asszonyok. Kalászon, Pomázon sok gyerek kapta „a Jézuskától" ezt a csemegét. Erdei termékek A három falu közül jellemzően a szentlászlóiak piacoztak a fővárosba," leginkább erdei termékekkel. A természet-adta javak gyűjtéséből és értékesítéséből a családok kicsiny, de évente rendszeres jövedelme származott. A tavaszi virágokat maguk árusították, vagy kofáknak adták át a nagycsarnokban, Óbudán. A hóvirágot otthon kötötték csokorba. A kankalint kinn az erdőn. Szerb húsvétkor sokat vittek belőle Pomázra és Szentendrére. A barkát rügyező állapotában vágták le és vízbe téve szabályozták, hogy virágvasárnapra szépen kipattogjon. Az erdei gyöngyvirágot szintén otthon rendezték csokorba és hátikosárban vitték eladni, gyakran a férfiak. Ősszel szedték a fagyöngyöt és a mohát. A darabokat kettesével összefordítva bálába rendezték. Ponyuskába kötve nagy mennyiséget hordtak háton a fővárosi virágkötőknek. A karácsonyi kirakatok díszítéséhez, templomi betlehemekhez használták fel. 11 Az anyakönyv tanúsága szerint a pesti nagyárvíz idején sok szentlászlói asszony fúlt vízbe. Örsi 1996. 170. 362