Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - S. LACKOVITS EMŐKE: AZ árucsere jellemzői a Balaton-felvidéken

Év Hely 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 19051950 Keszthely Húsvét Umap után csüt. 06 10 21 11 Zánka X Gyulakeszi Szent Háromság után hétfő 24 08 és 29 11 Kapolcs 10 28 A táblázatokból kitűnik, hogy a vásárok időpontja az idők folyamán esetenként módosult, döntően azonban azonos maradt. Ugyanakkor az is kiviláglik, hogy a 19. század második felében és a 20. század elején több település is vásártartási jogot szerzett, némelyik pedig elveszítette azt, mint pl. Tótvázsony. Gelencsér József mutatott rá, hogy a felelős miniszteri rendszer létrehozását követően a kereskedelmi feladatok ellátását végző miniszternek joga volt vásártartást engedélyezni. Ennek eredménye a vásárjogosultságot birtokló települések számának növekedése.

8 E vásártartások létező jogalapját nem lehetett mindig egyértelműen megállapítani. Ilyen volt Szentbékkálla esete, ahol a templombúcsút (Gyümölcsoltó Boldogasszony márc. 25.) követő hétfőn tartották a vásárt a 20. században, míg a vásárnaptárak szerint a 19. században ez Nagyboldogasszonyt (aug. 15.) követő hétfőn volt. A História Domusban előbbire vonatkozóan található bejegyzés, amelynek alapján megállapítható, hogy a későbbi vásár a búcsúvásárból fejlődött ki.

9 Mivel a vásárok, a piacok, a házaló kereskedelem kétoldalú cserekapcsolatot jelentettek, ezért nem csupán a vásártartó hely érdemel figyelmet, hanem a vásárt felkereső települések is. Ezek adták a vásáros helyek vonzáskörzetét. A legfigyelemreméltóbb vonzáskörzettel a Balaton-felvidéken Balatonfüred, Veszprém, Keszthely, Tapolca rendelkezett, amelyek távolabbról a bakonyi, a Somló környéki és a somogyi falvak népességét is vonzották, ugyanakkor a Balaton-felvidéki településeket vonzáskörzetében tudta Enying, Székesfehérvár, Karád, Tab. A Balaton-felvidéki vásárok általános jellemzője volt, mint másutt is, a rend biztosítása, amely szervezési munkából (hely kijelölése az állat- és kirakodó vásárnak), felügyeletből, a helypénz beszedéséből, kezeléséből tevődött össze. Ezeket a feladatokat a „vásárbizottság" tagjai, a vásári felügyelők látták el.

1

0 A helypénz fizetése alól csak a helybeliek mentesültek. Ugyanakkor előfordult, hogy árverésen bérbe adták a helypénz beszedésének jogát, ahogy ez Köveskálon, Szentbékkállán vagy Gyulakesziben történt a 19. század végétől az 1930-as évekig." A helypénz befizetését vármegyei szabályrendelettel előirt nyugtával ismerték el. A helypénz nagyságát azonban a községek, városok önkormányzata határozta meg. Helypénzfizetéssel tartoztak minden állat, hal, termény, kocsi, sátor és a földről árulással elfoglalt hely után. Az állatokért fajtánként és számuk alapján, a termények mennyiségéért, az egyéb portékák esetében pedig az elfoglalt hely 8 Gelencsér 1983. 68. 9 Gelencsér 1983. 68. 10 Gelencsér 1983. 71. 11 Gelencsér 1983. 70-71. 349