Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - KNÉZY JUDIT: Piacozó falvak a Kapós mente nyugati szakaszán (1890-1960) (Vázlat Kaposmérő és Kaposújlak néprajzi kapcsolatainak kutatásához)

etnográfiájáról szóló néprajzi gyűjtések. A helynevek minden községben feldolgozásra kerültek,

1

0 Kaposmérőn más névkutatások is történtek." Vázlatos népi műemléki felmérések minden községben elkészültek 1968-70-ben.

1

2 A Somogy megyei néprajzi összefüggésekről szóló kérdőívemet e falucsoportnál csak Mérőben gyűjtötte fel egy pályázó.

13 1978-80 között szintén néprajzi összefüggések, paraszti gazdasági körzetek felmérése történt terepen a Dél-Dunántúlon Nádasi Éva, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság munkatársa vezetésével, aki a visszaemlékezés anyagot egybevetette több időszak statisztikáival (1855, 1895, 1935). Nem táji, történeti vagy paraszti gazdasági régiókat, hanem falutipológiát készített, a községek egymással való kapcsolatai nem derültek ki.

1

4 Kaposmérő adatait újlaki adatokkal kiegészítve adtam le.

1

5 Rövid, népművelési célzatú ún. községi monográfiák, is készültek helyi értelmiségiek közreműködésével Mérőről és Újlakról is.

16 Ezekben számos jó néprajzi megfigyelés található pl. a gazdálkodásról, a piacozás, vásározás kérdéseiről, településről, építkezésről stb. Ezen kívül akadnak szórványos adatok is.

17 A 20. század első felének paraszti gazdálkodásáról és művelődéséről - Újlakot és Mérőt is említve - a megyei kitekintésben értékes megfigyeléseket közölt több munkájában Kaposújlak szülötte, Kanyar József.

1

8 Visszaemlékezéseiben nem tett különbséget Újlak és Mérő iránti szeretetében, ikerfalunak nevezve őket, hiszen rokoni kapcsolatok, közös iskolai osztályok és művelődési események, a közös református templom és hasonló gazdálkodási törekvések révén együtt élt e két község népe.

1

9 Király István agrártörténész

20 e falvakkal külön-külön nem foglalkozott, de a tágabban vett somogyi, dél-dunántúli és főként a Kapós menti paraszti és uradalmi marha-, lótartás, állattenyésztés történetét, valamint az uradalmi és paraszti gazdálkodás összefüggéseit is feltárta,

2

1 segítve ezzel a néprajzi jellegzetességek kutatását is. Az uradalmak és községek gazdálkodása, eladási lehetőségei a 20. század első évtizedeiben A választott területen lévő uradalmak gazdálkodásában számos olyan innováció található, amely többé vagy kevésbé jellemezte a 20. század elején Kaposmérő, Kaposújlak és környéke parasztságának földművelését és állattartását is. Néhány vonást kiemelve a helyi uradalmak gazdálkodási újításából: Gróf Somssich Imre hitbizománya Kaposújlak, 10 Végh 1974. 397., 412^415., 427^430., 438., 490-498., 517-522. 11 Király Anikó munkái a Somogy megyei könyvtár helytörténeti gyűjteményében. 12 Egy példány a Néprajzi Múzeum kézirat és fotótárában került (EA, EF) egy a korabeli Műemléki Felügyelőség népi építészeti archívumába. Morvay Péter. Márffy Csaba, Barna Gábor, Bárdosi János munkái 13 Bertalan László munkája. Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattára (a következőkben RRM NA) 1172. 14 Nádasi 1983. 1-82. (kézirat). Nádasi Éva számos községben gyűjtötte fel a kérdőívet Baranyában, Somogyban és Tolnában. Kaposmérőt 1855-ben úgy jellemezte, hogy ártéri gazdálkodást folytat, 1935-ben pedig a kevéssé karakteres falvak közé sorolta (44. p.), ami néprajzi szempontból semmit sem mond. 15 A kérdőív címe: Felderítő kérdőív néprajzi csoportok kutatásához. 16 Kaposméröről monográfia, 1954. RRM NA 49. Vörös László igazgató müve. Ujabb munka Udvaros 2007. I —49. Kaposújlakról Tódor János tanító 1954-ben írt „monográfiája" RRM NA 40. 17 Pl. Kapoli Antal kaposújlaki munkavállalása, 1. Domanovszky 1954. Gyűjtött itt Vikár Béla is (páva dallamot). 18 Kanyar 1945., 1993., 2000. (Vetőmag, búzaminőség, magágyak kezelése, szorgalom a munkában stb.) 19 Kanyar 1993. II. 560-562. Kanyar József gyerekkorában Mérőben lakott és tanult, ott volt rokonsága is. 20 T. Mérey 2007. 78-80. 21 L. a 3-5. jegyzeteket. Király István Kaposvár szülötte, de évtizedekig Kaposújlak lakója volt, ott is hunyt el. 332