Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - KNÉZY JUDIT: Piacozó falvak a Kapós mente nyugati szakaszán (1890-1960) (Vázlat Kaposmérő és Kaposújlak néprajzi kapcsolatainak kutatásához)

Piacozó falvak a Kapós mente nyugati szakaszán (1890-1960) (Vázlat Kaposmérö és Kaposújlak néprajzi kapcsolatainak kutatásához) KNÉZY JUDIT Kutatástörténeti források Kaposújlak, Mérő és környéke történetéről, tárgyi néprajzáról Somogy megyei paraszti gazdasági körzeteiről írt összefoglalóimból' - többek között - a Kapós mente Kaposvártól nyugatra eső szakaszán lévő községek együttesének elemzése még vázlatosan szerepelt, ahova Kaposújlak, Kaposmérö, Kaposfő (korábban Szomajom), Hetes, Juta, Magyaregres, Mezőcsokonya, Bárdudvarnok falvakat soroltam.

2 Agrártörténészek kiemelkedő fontosságúnak írták le a 19. század végétől a Kapós mentén szerveződött paraszti gazdasági körzetet, de ennek csak Kaposvártól keletre eső részét. Ez a régió a Kapós folyó és árterülete lecsapolásával kezdett átalakulni és nagyobb jelentőségre a 19. század végétől tett szert. Külső-Somogy tájának déli részét képezte ez a Kapós menti községcsoport, amely szántóföldi területének növekedésével, lótenyésztésével,

3 szarvasmarha fajtaváltásával,

4 fejlett rétgazdálkodásával, tejgazdálkodásával sajátos fejlődésnek indult. A marha fajtaváltás kérdésében e területen a paraszti gazdaságok megelőzték az uradalmakat.

5 A gazdasági fellendülés együtt járt a piacra, vásárra vitt termények, állatok minél szélesebb választékával, az életmódban a presztízs értékek megnövekedésével pl. az építkezésben, a lakáskultúrában, a viselet utóvirágzásában.

6 A Kapós mente keleti szakaszának fejlődése előbbre tartott, mint a Kaposvártól nyugatra eső területé, ahol a falvak némi késéssel követték az éppen aktuális trendeket, de a helyi lehetőségeknek, hagyományoknak megfelelően sajátos vonásokkal gazdagították kultúrájukat. A gazdaságtörténészek sem részletezték a Kapós folyó Kaposvártól nyugatra eső szakaszán elterülő községcsoport - e tájilag, gazdaságilag átmenetinek tünő terület - gazdálkodásának jellegzetességeit. A 20. század első felében a Somogy megyei címtárak,

7 statisztikák,

8 gazdasági egyesületek, agrárszövetkezetek, a dél-dunántúli mezőgazdasági kamara kiadványai" minden község állattartásáról, földműveléséről, népességéről számszerű adatokkal szolgáltak, de az áru- és cserekereskedelem helyzetéről, a gazdálkodók szerveződéséről, szakmai továbbképzésekről is írtak. Ennél hiányosabbak a kérdéses falvak 1 Knézy 1984-85. 381^406. 2 Utóbbihoz tartoztak Bárdibükk, Bányapuszta, Kaposszentbenedek, Kaposdada falurészek. 3 Király 1982.213-242. 4 Király 1962. 1-82., 1963. 177-207. 5 Király 2004. 365-388. 6 Knézy 2001. 7-32., 207-248. 7 Pl. Csánki 1914., Zsadányi 1937. 8 Molnár 1929. 9 Kiss 1935. 1. II. 331