Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - PETERCSÁK TIVADAR: Termelés és árucsere az egri hóstyákon

Kolacskovszky Lajos írja 1932-ben, hogy „az első világháború előtt az egri piac látta el zöldséggel és gyümölccsel az egész északi Felföldet. A szállítók leginkább egyszerű parasztasszonyok, kofák, régiesen kuffantók voltak. Eger zöldség- és gyümölcskivitele közepes termés mellett meghaladta évente a 100 vaggont."

4

2 A zöldségfélék hosszú idejű tárolását, így a jó értékesítési lehetőségeket a pincék biztosították. A borházból a pince belsejébe haladva először a petrezselyemgyökeret helyezték el, de külön zöldséges pincék is voltak. A petrezselymet a vastagabb végével, a koronájával kifelé fordítva rakták le. Formája miatt a 120-130 cm magasra rakott zöldséges kúpot sírnak nevezték. Néhol elölről kővel is megtámasztották. A gazdák fehér homokkal is megszórták a zöldséget, attól lett szép fehér színe. A sárgarépát viszont csak magában tették el, mert a homoktól hamar gyökeret eresztett. Januárban és februárban a zöldség elkezd kizöldülni, akkor a levagdalták a hajtásokat. A petrezselyemtől beljebb helyezték el a pincében a sárgarépát, s legbelül pedig a krumplit tárolták.

4

3 A zöldségfélék eladása sok hóstyai család számára biztosított jövedelmet. A Piac tér, Piarcz tér a 20. század közepéig a mai Dobó tér volt, ide hordták a termelők már kora hajnalban háton, puttonyban és a noszvajiak által készített bátyiban, kézikocsin vagy lovaskocsin a portékáikat. A hajnali vagy korai piac után a kofák vették át a helyet, és 8 órától már ők árulták a zöldségféléket, gyümölcsöket. A kofák az első világháborúig puttonyszám, utána inkább kilóra vették meg az árut. Voltak a városban olyan felvásárlók, akik még a pincében nézték meg a kínálatot, és ott helyben kötötték meg az üzletet. A gyümölcsöt viszont a piacon vásárolták fel. Az egri kereskedők zöme Pestre szállított, de hordták Ózdra, Miskolcra, az első világháború előtt pedig Kassán, Pozsonyban, Bécsben is ismerték az egri hóstyák termékeit. A kiváló egri pincékben tárolt zöldségfélének tavasszal volt a keletje, amikorra a két nagy zöldségtermelő tájról, Makóról és Győrből már elfogyott a zöldség.

4

4 Az 1970-es évektől a Katona István téren van a város piaccsarnoka, ahol és az előtte lévő szabad területen árusítják ma is termékeiket a hóstyák asszonyai néha férjükkel együtt. Ma már autóval, kerékpárral, kézikocsival, néhány évvel ezelőtt még furikkal és használaton kívüli gyerekkocsival szállították az árut. A gyümölcsöt, szőlőt, káposztát, paradicsomot, paprikát, uborkát kilóra, a zöldséget, retket csomójával, a salátát fejenként árulják. Néhány hóstyai asszony a káposzta savanyításával és árusításával is foglalkozott. IRODALOM ALBERT Ferenc (szerk.) 1868 Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyéknek leírása. Eger BAKÓ Ferenc 1985 Eger „mezőváros" településnéprajzi kutatása. In: PETERCSAK Tivadar (szerk.): Mezővárosi kultúra Heves megyében. 38-50. Budapest 1998 Egri borospincék. Eger BAKOS József-FEKETE Péter 1973 Eger és Felnémet földrajzi nevei. II. A belterület nevei. Eger Város Tanácsa 42 HML. XXXI-1/2.Í. 2. 43 Bakó 1998. 68-69. 44 Boross Marietta gyűjtése 1969-ben. DIV ENA. 1210-69., Petercsák 2007a. 74. 315