Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - BOROS LÁSZLÓ: Adatok Tokaj vásárvárosi szerepköréhez (17-20. század)
3. ábra. Térképvázlat a sótelepről (OL T-1/787. alapján. Rajz: Homola K., Közli: Gyulai É. 1995.) A tokajiak „királyi hídként" emlegetik az 1750-es években az új kincstári hidat, amelyen - ősi jogon - „szabadon, minden vám nélkül" kelhetnek át, bár a tarcali prefektus parancsára e jogokat gyakran elvitatják tőlük a 60-as években. A hídnak és a partnak a rendbe tartása a város feladata. A híd épségét nemcsak a jégzajlás és az áradás veszélyeztette, hanem a folyón úsztatott tutajok is, ezért „a midőn a fák a hídnál csoportosulnak, akkor is kötelesek a tokajiak segíteni, ehhez értődnek a görögök is, kik a hídnak legtöbb hasznát veszik". Ugyancsak Gyulai Éva idéz egy német nyelvű monográfiából, mely szerint a sóház és a kikötő környékén nyüzsgő tevékenység folyik: „A sóhivatal magazinjaival és a nagy fenyőfa lerakatokkal végig a folyó parton fekszik, s itt mindig sok ember foglalatoskodik: tetőzsindelyt készítenek és a környékének nagy mennyiségben heverő építkezési fát rendezik. Ezek a szép fenyőfák tutaj formájában érkeznek, 5-8 öl hosszúságú ölfákból állnak, mindkét végükön és középen fűzfahánccsal összekötve, kősóval megrakva. Sokat már itt kiraknak, a só a magazinokba megy, a fát pedig osztályozzák és a szabadban összegyűjtik. Sokat újabb rendelkezési helye - Poroszló, Szolnok, Szeged - felé küldenek tovább."" A tokaji hídon áthaladó forgalomról a rév vámjövedelméböl lehet következtetni. 1763 márciusában 1732 szekér, 7311 marha, 611 ló, 4572 gyalogos, 1877 juh, 1377 bárány után fizettek. Ugyanakkor 58 tutajcsoport és négy hajó érkezett ide. A bodrogi réven 167 gyalogost és egy szekeret vitt át a révész ugyanebben a hónapban, tehát a Bodrogköz felé nagyságrenddel kisebb volt a forgalom. Évszakonként változott a forgalom. Ugyanezen év őszen pl. a tiszai hídon 176 hordó must után fizettek hídpénzt, jelezve, hogy megkezdődött a szüret. A tutaj forgalom viszont 14-re csökkent. Az átmenő kereskedelem, a távolsági árucsere, a sóelosztás a városképben nemcsak az objektumaival, hanem az utcákon, az utakon zajlott forgalommal is megjelent. Ez főként a szekerek, fuvarozók nagy számában, mozgásuk állandó voltában nyilvánult meg. A fuvarozás nemcsak jobbágyi kötelesség, hanem polgári foglalkozás is Tokajban. A só, a bor, fa távolsági fuvarozását a furmányosok végezték. 1 2 11 Mohe-Laszgallner 1828. 68-69. 12 Bencsik 1993/a. 323. 303
