Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - VEREBÉLYI KINCSŐ: Néprajzi csoportok - interetnikus kapcsolatok – etnicitás

belül egy újabb saját etnikai tudatot is létre kellett hozniuk. Mindez másként zajlott le a 18. századi betelepítések idején és másként a 20. századi áttelepítések alkalmával.

6

0 Az 1970-es években mondhatni minden korábbi tendenciához képest határozottabban, jól kialakított szervezeti formában történt a magyarországi nemzetiségek néprajzi kutatása. Konferenciák, kiadvány-sorozatok, nemzetiségi múzeumok adtak alkalmat arra, hogy e kutatások elméleti, módszertani kérdéseit illetve az elért eredményeket bemutassák a kutatók. A tanulmányírók mondhatni kivétel nélkül a vizsgált etnikus kultúra homogenitásának és önállóságának a bizonyítására törekedtek, adataikat mintegy elhatárolták a magyar párhuzamoktól. Ezeknél az írásoknál is megfigyelhető, hogy milyen adatokat vesznek figyelembe az egybevetéskor.

6

1 Az elhatárolódás szándéka a határainkon túl élő magyar etnikai csoportok kutatásában is megnyilvánult.

6

2 Az elmúlt évtizedekben nálunk is megerősödtek a kisebbségtudományi kutatások, amelyek nem a néprajzi értelemben vett etnikai csoport fogalmát használják a hazai nemzetiségek vizsgálatánál, hanem a társadalmi-politikai helyzetre való tekintettel kisebbségi (nemzetiségi) és többségi (nemzeti) csoportokról beszélnek, illetve az etnicitás vizsgálatok nemzetközi trendjeihez kapcsolódnak.

6

3 Ezeknek a kutatásoknak nagy része kisebb vagy nagyobb nemzetiségi csoportok identitásának elemzésére vállalkozik, és felhívják a figyelmet arra, hogy az etnikus identitás kiépülése hosszú történeti folyamat, amely a falusi lakosság körében jobbára a 19. század végétől kezd felerősödni.

6

4 Az identitásvizsgálatok a „mi" tudat kiépülése szempontjából mutatják be a „másik"-ról alkotott kép folyamatos alakulását, a rögzült elemek fennmaradásában szerepet játszó ideológiai motivációkat.

6

5 Az etnikai tudat nem egy kifejező eszköze, például a mai értelemben vett népviselet is csak a 19. században vált alkalmassá arra, hogy a csoport-különbségeket kifejezze. A néprajzi kutatások egyre inkább ebbe a keretbe illeszkednek, amelynek sokszor meg van a maga személyi illetve tudományszervezési oka is. A tematikailag gazdag kutatási eredmények, a nagyszámú antropológiai, demográfiai, szociológiai, szociálpszichológiai, nemzetiség-történeti tanulmány, kutatási program, kiadványsorozat áttekintésének külön tanulmányt kellene szentelni.

6

6 Annyit mégis megállapíthatunk, hogy a kisebbségtudományi és a néprajzi/folklorisztikai megközelítések elméleti állásfoglalásainak, szemléleti kereteinek, módszertani eljárásainak és terminológiai eszköztárának az összehangolása tanúságos és hasznos lehetne. 60 Weber-Kellermann 1978b. 61 Az összehasonlító anyag megválasztásának tendenciózus voltát nem negatívumként említem, hiszen azok a vizsgálatok intencióinak megfeleltek. Ugyanakkor szükségesnek vélem a már nagy erudícióval felhalmozott anyag újabb szempontok szerinti értelmezését. 62 Gyivicsán 1996., Kósa 1975., Kósa 1975a., 1975b., Manherz 1982., Paládi-Kovács 1980., Székelyi 2002., Ujváry 1990. 63 „Magyarországon először az 1920-as évek végén, még inkább a harmincas években vetődik fel a kisebbségtudomány művelésének, illetve intézményes keretekbe történő helyezésének gondolata, elsődlegesen a határon túl élő magyar közösségek kutatásának kapcsán. A magyarországi nemzetiségek kutatása a pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet programjában kapott helyet." Demeter Zayzon 2002. 64 Lázár 1995., 1996., Liszka 1996. 65 Csepeli-Örkény-Székely 2002., Kiss 2001. 66 Internetforrás: http://www.meh.hu/nekh Kisebbségkutatás c. fejezet (szerk. Demeter Zayzon Mária). L. még Gyivicsán 1996. 283