Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - VEREBÉLYI KINCSŐ: Néprajzi csoportok - interetnikus kapcsolatok – etnicitás

- amely végül is csonkán maradt (1896-1916) és mindössze 25 kötetet számlált -, vegyes nemzetiségű területeket is bemutatott.

1

6 A tudományszak megszilárdulása a 19. század második felétől témák, feladatok, módszerek kimunkálása révén a kompetencia területeinek körülhatárolásával járt, amivel párhuzamosan a nem magyar etnikai csoportok népi kultúrájának/folklórjának a feltárása és bemutatása is megszerveződött. A nép etnikai differenciáltsága

1

7 az egyes csoportok között egyre tudatosabb és következetesebb elhatárolódást is maga után vont. Már a híres Vadrózsa pör is ennek az egyik jele volt. Az nemzetiségi csoportok folklórjának a publikálására nem egyszer hamarabb került sor, mint a megfelelő magyar anyagénak.

1

8 Az a hosszan eltartó folyamat, amelynek során Kelet-Európa más népeinél ugyanúgy, mint nálunk, az etnikai értelemben vett népi és a politikai szempontból vélelmezett nemzeti elemek közötti szálak egyre szorosabbra fonódtak, a Magyarország, magyarországi terminusok politikai, államigazgatási fogalomként valamennyi etnikai csoportot átfogták. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának 1872-ben meginduló gyűjtései is mutatják, hogy különösen egyes tárgyi gyűjtemények számára igyekeztek a kutatók a magyarországi nemzetiségektől, az ország minden területéről tárgyakat beszerezni.

19 A millenniumi kiállítás falujában 12 magyar és 12 nemzetiségi ház is volt. Mivel a házakat megyei megbízottak választották ki és rendezték be, ezért feltételezhetjük, hogy a nemzetiségi anyagok figyelembe vétele nemcsak tudományos álláspont, hanem megfelelt a közvélekedésnek. Mindezzel párhuzamosan a vidék múzeumi egyesületei, társulatai igyekeznek az addig jobbára adományokból, örökségekből származó vegyes gyűjtemények néprajzi részlegét

2

0 tudatosan szervezett gyűjtésekkel gyarapítani, lehetőleg az adott területen élő magyar népességre koncentrálva a figyelmet.

2

1 A 19. és 20. század fordulója körüli évtizedeknek a hazai kisebbségekkel szembeni hivatalos politikája illetve kultúrpolitikája a hazai néprajzi kutatást legfeljebb annyiban befolyásolta, hogy a gyűjtések, feldolgozások, interpretációk egyre hangsúlyozottabban fordultak a magyar néprajzi jelenségek felé.

2

2 A Folklore Fellows felhívásai nem érintették a nemzetiségeket, de Sebestyén Gyulához, az Ethnographia főszerkesztőjéhez változatlanul érkeztek nemzetiségi anyagokat tartalmazó beszámolók, ilyenek a folyóirat hasábjain meg is jelentek. 16 A közismert adatokat a nemzetiségi csoportok kutatásának figyelembevétele miatt ismétlem itt. 17 Az „etnikai" és a „nemzetiségi" kifejezések e szövegben szinonimaként szerepelnek, annak a tudatában, hogy a fogalom-történet megírása még szerzőre vár. 18 Egyebek között Székács 1836., Fincicky 1870. 19 L. Fejős Zoltán által 2000-ben kiadott kötet gyűjtemény-ismertetéseit. Fejős 2000. 20 Selmeczi Kovács—Szabó 1989. 21 Zólyomi 1989. 165. 22 „— Nemzetiségi népoktatás a főváros környékén. A megyeházán már több ízben szóba került a visszás állapot, amely a jováros környékén fekvő falvakban a népoktatás körül tapasztalható, s amely a magyarosodást nemcsak hogy nem terjeszti, de egyenesen aláássa. MosI újabban értesítenek bennünket arról, hogy a pomázi járás legtöbb községében, amelyekben csak kizárólag svábok, szerbek és tótok laknak, nyoma sincs a magyarosodásnak. Csobánka, Izbék, Szi.-László, Üröm. Borosjenö, Békás, Buda-Kaláz, Pomáz és DimaBogdánv iskolái nemzetiségi, hitközségi jellegűek, amelyekben egyáltalában nem tanítanak magyarul. A tankötelezettségfogalma itt ismeretlen, s az jár iskolába, aki akar. A magyarföldmívesek gyermekei svábokká lesznek. Pestmegye tanfelügyelőjének, aki mindig szivén hordta a magyarság érdekeit, figyelmébe ajánljuk a vázol! viszonyokat. " Friss Újság, Budapest 1899. ápr. 19. 276