Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - V. SZATHMÁRI IBOLYA: Textil-, bőr- és posztó rátétdíszítmények viseleteken és lakástextíliákon a magyar népi díszítőművészetben. A rátétdíszítés múltja, jelene, jövője
közli ennek a technikának a Mai magyar népi iparművészet című kiadvány is, 3 8 napjainkban kiváló követőre talált Harsányi Edit (Debrecen-Józsa) hímző személyében (3. kép). Későbbi korszak, varrógéppel készült rátétek A fellehető posztó alapanyagú viseleti darabok többségét a varrógéppel felvarrt, aprólékosan megmunkált rátét diszítmények alkotják. A varrógép megjelenésével elinduló, későbbi korszakot képviselő rátét díszítmények legszebb példányai Nagyvárad, Nagykároly, Kalotaszeg, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Derecske, Sáránd, Debrecen, Sarkad, Zsáka, Nagyléta mestereinek műhelyeiben készültek. A bihari rátétes mintaként ismertté vált díszítmények számtalan variációját őrizték meg ezek a rátét díszítésű szűrök, melyek szabásukban is eltértek a hímzett szűröktől, mivel egy álló nyakat is kialakítottak rajtuk, ezáltal a korábbi, csak egyenes vonalakat követő szabásvonalba egy ívelt formát is bevittek. A rátétek a szűrök elejére, gallérjára, oldalmintájára (aszajára), ujja végeire kerültek, gyakran az ugyancsak varrógéppel készített ún. nyargalásos minták keretezték azokat (4. kép). A rátét díszítés akkor teljesedett ki igazán, amikor a mesteremberek a díszítendő felület minden apró részletét ékszerszerű mívességgel igyekeztek megmunkálni, s a legkisebb helyet is megtölteni szélükön cakkosra vagdalt mintákkal úgy, hogy azok szabályos kompozíciós rendet alkottak. Az applikált díszü szűrök legkedveltebb díszítőmotívuma a csipkézett szélű szegfű alsó szélén két kehelylevéllel, a szegfűk közötti teret különböző formájú levelek (trapéz, kehely) töltötték ki, alkalmazták a rozetta, a bimbós ág, a címer motívumokat is. 3 9 A rátét díszítményeknek műhelyenként eltérő színvilága alakult ki, a korai rátét díszítmények között a fekete alapra fekete színű rátét volt jellemző. A színek variációi között fellehetők a fehér posztóalapon fekete rátét, vagy a fekete alapon fehér rátét díszítmény. Nem ritka a több színű rátét alkalmazása sem, így pl. nagyváradi fehér posztó alapú szűrre vöröses barna és fekete színek kombinációjával készült a díszítmény, 40 Nagyszalontán és Derecskén piros-zöld-fekete rátétek díszítették a szűröket. 4 1 A rátét díszítmények között sajátos formát képviselnek a hajdúböszörményi műhelyekben készült barna - olykor kék posztóalapra kerülő barna színezésű posztórátét virágdíszítmények, melyeknek körvonalát ollóval nem cakkozták ki. 4 2 Amikor a szűr viselete a 20. század első évtizedeiben háttérbe szorult, a szürszabó mesterek egy része, mint pl. a derecskei idős Erdei Lajos (1880-1955), majd ifjú Erdei Lajos (1910-1976), a berettyóújfalui Mezei András (1885-1969) és Tóth Lajos (19111976) a debreceni Harsányi Gábor és Kovács Károlyné (1920-as évek) sikeresen találták meg, hogyan éltethetik tovább ezt a technikát lakástextíliák 4 3 és hordható viseleti darabok díszítményeként (5. kép). Sokat köszönhetünk a rátét díszítési technika fennmaradása és széles körű (pl. amerikai) megismertetése terén is a Debreceni Háziipari Szövetkezetnek, ahol megalakulásuktól kezdve (1951) hosszú időn át önálló szűrrátétes ágazat működött. 38 Domanovszky-Varga 1983. 115. 39 Mindezekről részletes feldolgozás jelent meg V. Szathmári Ibolya munkájaként 1989a. 264-320. és 1989b. 320-362. 40 Szelestey 2000. 125. 41 Györffy 1930. 96., 97. 42 Szelestey 2000. 122. és Györffy 1930. 230., 231., 232., 243. 43 Domanovszky-Varga 1983. 118. Tóth Lajos (1911 -1976) népművészet mestere nagyméretű szűrrátétes kör alakú terítője. 268
