Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - V. SZATHMÁRI IBOLYA: Textil-, bőr- és posztó rátétdíszítmények viseleteken és lakástextíliákon a magyar népi díszítőművészetben. A rátétdíszítés múltja, jelene, jövője
len neme: munkákon, 2 ^festett tojásokon, 2 2 vagy a hímzéssel díszített mezőkövesdi főkötőminta díszítményeként. 2 3 A textíliákon fellehető rátétek mindenképpen a rátét díszítések egyszerűbb és archaikusabb változatát képviselik. A posztó- és bőr alapanyagra kerülő rátétek mintakincse egyrészről ugyancsak megőrizte az említett archaikus elemeket, sok hasonlóságot mutatnak azokkal, de az idők folyamán mintakincsük igen jelentősen gazdagodott újabb és újabb, csak rájuk jellemző, sajátos díszítőelemekkel. Bőr rátétek A szűcsök által készített bőr viseleti darabokon a Kárpát-medence egészében fellelhetők a szabadkézi rajzolatú rátét díszítmények legkülönbözőbb formái. A díszítmények közti különbségek elsősorban abból adódnak, hogy a rátét mennyire gazdagon, milyen színekkel jelenik meg a díszítendő felületen, illetve különbség adódhat abból is, hogy a rátéten kívül van-e más díszítési technika - pl. hímzés, szironyozás is — a viseleten. A rátét díszítményeket puhára kikészített irhából, vagy vékony, színezett szattyánbőrből szabták ki, többnyire növényi díszítőelemek formájában. Ezeket egyenletes öltésekkel, cérnával vagy gyapjúfonállal varrták rá a bőrruhákra. A színezett rátétminták között legelterjedtebbek a vörös színűek voltak, amelyeket fehér és barna alapszínű bőrruhákon egyaránt alkalmaztak. A vörös színt olykor zöld, fekete, fehér színű rátétek is kiegészítik. A díszítményeket mindenkor a díszítendő felülethez igazodóan, jól áttekinthető formában, igényesen, mesteri módon szerkesztették meg. A debreceni Déri Múzeum Déri György-féle néprajzi-népművészeti gyűjteménye számos olyan bőrviseletet őriz, melyen a rátét díszítmények legszebb és legarchaikusabb variációi vannak jelen. A gyűjtemény szőrmés bőrruháit gazdag illusztrációval Petrovszki Ildikó tette közzé a Déri Múzeum 2005. és 2006. évkönyvében. 2 4 A bőrrátét díszítmények között legarchaikusabbak azok, ahol csak rátét díszítmények vannak jelen a viseleti darabokon, vagy csak nagyon minimális hímzés fordul elő azokon. Ezek a rátét díszítmények általában igen nagyméretűek, rendkívül egyszerűen vannak megmintázva, olykor csupán csak sejtetik a díszítmény formáját. A minták megszerkesztésében is hasonló archaikus jegyeket őriznek, pl. összekötő elem nélkül egymás mellett sorakozva alkotják a különben szépen megszerkesztett díszítményeket, lásd a Déri György gyűjtemény buzsáki női ködmönét (D. Gy. 600. 1880-as évek), 2 5 a devecseriférfi bőrmellényét (Veszprém megye, D. Gy. 591. 19. század eleje), 2 6 vagy a borsodnádasdi női bőrmellény díszítését (D. Gy. 1501. 1870-es évek). 2 Hasonlóan archaikus mintázatú - s mintegy átmenetet képez a már aprólékosabban és részletesebben megformált növényi díszítményekhez - az ugyancsak a Déri György-féle gyűjteményben fellelhető, 18. századi tardi női ködmön (D. Gy. 594.) díszítése is. 2 8 A legszebb irharátét mintákat talán a mívesen megformált alkotóelemekből építkező, klasszikusan megszerkesztett mintájú 21 Élő népművészet 2005. 28. 22 Élő népművészet 2000. 29. 23 Szelestey 2000. 161. 24 Petrovszki 2005. 267-284. és 2006. 108-117, 161-166. 25 Petrovszki 2006. 162. 26 Petrovszki 2006. 163. 27 Petrovszki 2005. 282. 28 Petrovszki 2005. 280. 265