Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - V. SZATHMÁRI IBOLYA: Textil-, bőr- és posztó rátétdíszítmények viseleteken és lakástextíliákon a magyar népi díszítőművészetben. A rátétdíszítés múltja, jelene, jövője

len neme: munkákon, 2 ^festett tojásokon, 2 2 vagy a hímzéssel díszített mezőkövesdi főkötő­minta díszítményeként. 2 3 A textíliákon fellehető rátétek mindenképpen a rátét díszítések egyszerűbb és ar­chaikusabb változatát képviselik. A posztó- és bőr alapanyagra kerülő rátétek mintakincse egyrészről ugyancsak megőrizte az említett archaikus elemeket, sok hasonlóságot mu­tatnak azokkal, de az idők folyamán mintakincsük igen jelentősen gazdagodott újabb és újabb, csak rájuk jellemző, sajátos díszítőelemekkel. Bőr rátétek A szűcsök által készített bőr viseleti darabokon a Kárpát-medence egészében fellel­hetők a szabadkézi rajzolatú rátét díszítmények legkülönbözőbb formái. A díszítmények közti különbségek elsősorban abból adódnak, hogy a rátét mennyire gazdagon, milyen színekkel jelenik meg a díszítendő felületen, illetve különbség adódhat abból is, hogy a rátéten kívül van-e más díszítési technika - pl. hímzés, szironyozás is — a viseleten. A rátét díszítményeket puhára kikészített irhából, vagy vékony, színezett szattyánbőrből szabták ki, többnyire növényi díszítőelemek formájában. Ezeket egyenletes öltésekkel, cérnával vagy gyapjúfonállal varrták rá a bőrruhákra. A színezett rátétminták között leg­elterjedtebbek a vörös színűek voltak, amelyeket fehér és barna alapszínű bőrruhákon egyaránt alkalmaztak. A vörös színt olykor zöld, fekete, fehér színű rátétek is kiegészí­tik. A díszítményeket mindenkor a díszítendő felülethez igazodóan, jól áttekinthető for­mában, igényesen, mesteri módon szerkesztették meg. A debreceni Déri Múzeum Déri György-féle néprajzi-népművészeti gyűjteménye számos olyan bőrviseletet őriz, melyen a rátét díszítmények legszebb és legarchaikusabb variációi vannak jelen. A gyűjtemény szőrmés bőrruháit gazdag illusztrációval Petrovszki Ildikó tette közzé a Déri Múzeum 2005. és 2006. évkönyvében. 2 4 A bőrrátét díszítmények között legarchaikusabbak azok, ahol csak rátét díszítmé­nyek vannak jelen a viseleti darabokon, vagy csak nagyon minimális hímzés fordul elő azokon. Ezek a rátét díszítmények általában igen nagyméretűek, rendkívül egyszerűen vannak megmintázva, olykor csupán csak sejtetik a díszítmény formáját. A minták meg­szerkesztésében is hasonló archaikus jegyeket őriznek, pl. összekötő elem nélkül egymás mellett sorakozva alkotják a különben szépen megszerkesztett díszítményeket, lásd a Déri György gyűjtemény buzsáki női ködmönét (D. Gy. 600. 1880-as évek), 2 5 a devecseriférfi bőrmellényét (Veszprém megye, D. Gy. 591. 19. század eleje), 2 6 vagy a borsodnádasdi női bőrmellény díszítését (D. Gy. 1501. 1870-es évek). 2 Hasonlóan archaikus mintázatú - s mintegy átmenetet képez a már aprólékosabban és részletesebben megformált növé­nyi díszítményekhez - az ugyancsak a Déri György-féle gyűjteményben fellelhető, 18. századi tardi női ködmön (D. Gy. 594.) díszítése is. 2 8 A legszebb irharátét mintákat talán a mívesen megformált alkotóelemekből építkező, klasszikusan megszerkesztett mintájú 21 Élő népművészet 2005. 28. 22 Élő népművészet 2000. 29. 23 Szelestey 2000. 161. 24 Petrovszki 2005. 267-284. és 2006. 108-117, 161-166. 25 Petrovszki 2006. 162. 26 Petrovszki 2006. 163. 27 Petrovszki 2005. 282. 28 Petrovszki 2005. 280. 265

Next

/
Thumbnails
Contents