Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - VIDA GABRIELLA: Kép vagy edény? 17. századi emberábrázolásos tál Diósgyőrből

VI DA Gabriella 1997 Népi kerámia. In: FÜGEDI Márta (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 255-296. 1999 A miskolci fazekasság a 16-19. században. Officina Musei 8. Miskolc, Herman Ottó Múzeum 2003 Használati és díszedények a 17-18. században Északkelet-Magyarországon, különös tekintettel Borsod megyére az árszabások, az ásatási leletek és inventáriumok alapján. Néprajzi Értesítő 85. 61-92. 2008 Díszedények. In: FEJŐS Zoltán, (szerk.): Legendás lények, varázslatos virágok - a közkedvelt reneszánsz. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban 2008-2009. Kiállítási katalógus. Budapest, 161-226. ZÓLYOMI József 1987 A fűleki nemesek kárvallomásai 1663-ból. Agria. Az Egri Múzeum Évkönyve 23. 493-505. 1975 Nógrád megyei paraszti kárbecslések a XVIII. század első feléből. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. 168-180. PICTURE OR DISH? DIÓSGYŐR DISH WITH A HUMAN FIGURE FROM THE 17TH CENTURY This paper analyses a dish with a human figure and its decoration as an image. The vessel was found near the garbage pit of the Castle of Diósgyőr, already in ruins by the 17th century among fragments from the 16th and to a lesser extent from the 17th century. It fits into the style of the lead-glazed pottery in the Hungarian Plain and the North mountains of the 17th and the 18th century. The horseman depicted on the image is a Hungarian nobleman from the mid 17th century judging from the man's clothes and the horse's harnesses. The vessel can not be from much later, it can not have been produced in the 18th century. The analysis of the dish's decoration as a picture yields its resemblance to the human representation in the folk art in the 19th century. It is not a separate picture but a decoration. A multielement composition with a variable central motif (the horseman could be exchanged for a bird or a deer) in the middle of the same decorating elements surrounding. It expresses all the emotional meanings aroused in the customers by the sight of a mounted nobleman. It is a folk-art-like representation of a non-folk-art motif. Some groups of ceramic findings (including especially tiles) from the 15th century are taken for folk art by archeology. Ethnography places the appearance of the folk-art to much later, to the last third of the 18th century. This vessel was used not by peasants but rather by middle and lesser noblemen and market-town dwellers, as well as manor stewards in the second half of the 17th century. The question is open: is the art tradition from the market-town, lesser noble culture a part of folk art? [Translated by the author] Gábriellel Vida 260