Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - VIDA GABRIELLA: Kép vagy edény? 17. századi emberábrázolásos tál Diósgyőrből
A lovas fején a 17. század jellegzetes fejfedője, a púpos tetejű, felhajtott szélű süveg látható. Katonai viseletként túlélte a civil használatot, ahonnan a 17. század végére kezdett kikopni. 2 2 A nemesi süveg dísze a tálon rendkívüli hangsúlyt kapott forgó volt. A mellétűzve ábrázolt strucctollas, három drágaköves rudas forgó ünnepi viseletre és gazdagságra utal. A forgó mérete csökkent az idők során, ez a típus jóval a 17-18. század fordulója előtt kiment a divatból. 2 3 A ló felszerszámozásának rajza három olyan elem kiemelését engedi meg, mely segithet a tálon ábrázolt személy korának meghatározásában: a nyereg, a lótakaró, illetve a ló farkának megformázása. A nyeregből igen kevés látható a férfi előtt és mögött. A formájáról ilyen elnagyolt rajz esetén semmi más nem állapítható meg, mint hogy a 16-18. századi általánosan használt magyar, keleti típusú nyereg végtelenül egyszerű rajza. 24 Említést se érdemelne, ha elöl a nyereg kápája nem lenne vízszintesen rövid húzásokkal vonalkázott. Ez minden bizonnyal a nemesek dísznyergeinek a 16-17. században általánosan szokásban volt ékkövekkel való kirakására utal, és megerősíti az ábrázolt személy nemesi és gazdag voltát. 2 5 A legkorábbra datálást a meglepő módon egyértelműen ábrázolt, tehát a fazekas mester által fontosnak ítélt elem, a ló csomózott, vagy hálóba fogott farka teszi lehetővé. A 16-17. század katonája meglepően nagy figyelmet, energiát áldozott a lova farkának díszítésére. László Gyula szerint a régészeti leletek azt mutatják, hogy ez egy magunkkal hozott keleti jellegzetesség, és a pásztorok között bizonyos helyeken a 20. századig megmaradt jelenség. 2 6 Európában elterjedtté csak a 16. században vált, de a magyarság bizonyos körében a középkorban is kimutatható. Csomózott farkú lovakat láthatunk az 1652-es vezekényi csatában elesett Eszterházyak temetési menetét ábrázoló, valamint több 16-17. századból származó metszeten is. Nem dönthető el egyértelműen, hogy a ló farára hálós díszű nyeregtakaró vagy sallangos farhám borul-e. A nyeregtakaró a 17. században hátul szögletes volt és gyakran befedte a ló farát. 2 7 A lószerszámot, elsősorban a nyerget az állat hátára rögzítő hátsó rész, a farhám vagy farmatring olyan díszítése sallangokkal, mely lerajzolva hálós hatást tesz, a lófarok csomózásával egyidős jelenség volt Európában. 2 8 Anélkül, hogy az illusztrációk felsorolásának részleteibe vesznénk, mostani elemzésünk szempontjából csupán annyi a fontos, hogy akár hálósán sallangozott farhámot, akár hálósán díszített nyeregtakaró képét látjuk a vitézünk lovának farán, az a 17. század elejének, első felének megfelelő, sőt még korábbra datálható. Semmiképpen nem ábrázolhat a 17. század végénél későbbi Iószerszámozást, mert akár a ránk maradt nyeregtakarókat, akár a 17-18. századi lovas katonákat ábrázoló metszetek, képek sokaságát tekintjük, a kuruc korban a nyeregtakarót már mind fecskefarkosra, hegyesre vágták, és úgy is ábrázolták. 2 9 22 Domonkos 1962. 23 A londoni viseletkódex ábrázolásai szerint 1690 körül még az erdélyi öltözetből is kikoptak a tollas forgók, csak a lovas katona és az „udvari nemes" hordta. Galavics 1990. 105.. Kővári 1860. 27., Szendrei 1905. 71-154., Höllrigl 1942. 371. 24 Gráfik 2002. 8„ Temesváry 1995. 23. 25 Gráfik 2002. 8., Temesváry 1995. 23., Kovács 2004. 13-14. 26 László 1943. 78. 27 Fülöp 2002., Temesváry 1995., Gráfik 2002., Kovács 2004. 28 László 1943. 112-115.. Hálós diszü nyeregtakarók láthatók: Szalay-Baróti 1896. III. 38, 44. 53. oldalon lévő képeken. 29 Fülöp 2002., Temesváry 1995., Gráfik 2002., Kovács 2004. 252
