Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - GRÁFIK IMRE: A kerékvető
részen sugaras lécrács díszíti. Külön érdekessége a kapunak a két gömbformájú kerékvető, amelyeknél észlelhető a járdaépítésből és a természetes feltöltődésből adódó terepszintváltozás. " 2 1 Hasonlóképpen figyelmet érdemel a Római út 22. sz. alatti lakóház: „Az épület tetőgerince az utcával párhuzamos, a mellette lévő lakóépületekkel zárt sorú beépítést képez. Építésének ideje arra az időszakra esik amikor Érd mezőváros rangú település volt, kb. a XIX. század második felében épülhetett. Klasszicizáló, háromtengelyes homlokzatának ékessége a pilaszterekkel hangsúlyozott, faragásokkal és rátétekkel díszített fából készült nagykapuja. A falak sarkait kerékvetők védik." 2 8 A hazai néprajzi szakirodalomban Viga Gyula többször is publikált kerékvetőkre vonatkozó ismereteket. A Kőmunkák egy bükkalji faluban című kismonográfiájában írja Erdőbényéről: „Helyi anyagból készültek az itt-ott még látható kerékvetők ,.." 2 9 Később, szerzőpárosával ugyanő egy másik településről, Szomolyáról említi, hogy „Helyi anyagból készültek a kerékvetők.. ,". 3 0 A magyarországi népi kőmunkák kutatásával kiemelten foglalkozó Viga Gyula mellett Hála József munkásságában találkozunk a kőbányászat, kőhasznosítás tárgykörében írott feldolgozásaiban kerékvetőkre vonatkozó adatokkal. Börzsöny-vidéki monográfiájában olvashatjuk: „Az épületek és a kerítések sarkaihoz, valamint a kapuoszlopok mellé elhelyezett kerékvetők is fából, vagy kőből készültek. Az utóbbiak közül a legegyszerűbbek a faragatlan, rögzítés nélkül elhelyezett kövek, de láthatók a Börzsönyben faragott, körív, csonkakúp, vagy szögletes alakú kerékvetők is. Ezeket a kapuoszlopokkal együtt, egy kőtömbből, vagy külön kődarabból faragták (101-103. kép)." 3 1 A különböző településekről közölt fényképek és képleírások jól megkülönböztethető formákat, típusokat mutatnak: „101. kép. Kerítés sarkához állított faragatlan kerékvető kő (Perőcsény); 102. kép. Templom sarkához állított faragatlan kerékvető kő (Vámosmikola); 103. kép. Kőből faragott kerékvető kő (Nagyoroszi)." 3 2 A természetes terméskőnek kerékvetőként való felhasználására napjainkból is tudunk példát. Balatonalmádiban a helyi perm-kori faragatlan vörös kő, kapu oszlopoknál és kerítés sarkoknál egyaránt használatos, mint kerékvető. A legegyszerűbb kerékvetőkkel, a rögzítés nélkül sarkok mellé helyezett faragatlan kövekkel kapcsolatban felidézzük a veszprémi kerékvetőket számba vevő leírásban olvasható okfejtést: „A természetben is találunk olyan kőgömböket, amelyeket érintetlen állapotukban faragás nélkül használták fel, s hordták be magába a városba, ahol utcák sarkára, illetve kapuk lábába ágyazták be kerékvetőknek. Városunkban is létezett egy ilyen hely. Ez volt a Beszédkő, vagyis 'locum fori Bezedkeu'. Ez a várkapu előtti piacon állt." 33 A városok kerékvetői mind anyagukban, mind alaki-formai kiképzésükben, megjelenésükben, mind pedig elhelyezkedésükben természetesen változatosabbak, mint a kisebb településeké, faluké. Jó példa erre a Budapest V. kerület, Kossuth Lajos u. 1. (a 27 http://sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Erd/pages/017 erd nepi_epiteszete.htm (letöltés 2011. március 4.). 28 http://www.tarnaytunde.hu/?pid=3#2 . /publikációk/Érd népi építészete 2. (letöltés 2011. június 2.). 29 Viga 1985. 44. - Képeket sajnos nem közöl. L. még Viga 1997. 30 Szakáll-Viga 2001. 431. - Képet sajnos itt sem közölnek. 31 Hála 1987. 93. 32 Hála 1987. 169. 33 Jákói 2009. 88. - A közlemény jó leírást ad a város kerékvetőiről, azonban sajnos nem közöl illusztrációkat. 240
