Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - LUKÁCS LÁSZLÓ: A fehérvári bicskáról
Ugyanígy mondta el a rugós zsebkés készítésének munkamenetét, szakkifejezéseit Révész Lajos sárbogárdi késesmester is. A két különböző műhelyben (Kalocsa, Dunaföldvár) tanult késesek munkamenetének, szakszókincsének azonossága megerősíti Pesovár Ferenc és Timaffy László megállapítását a késesmesterség munkamódjának hazánk késes központjaiban tapasztalható azonosságáról. Arra is fény derült ebből, hogy nincs kifejezetten fehérvári bicskatípus, hiszen a fehérvári mesterek közül többen nem helyben, hanem más késes központokban (Budapest, Zalaegerszeg, Mór, Dunaföldvár, Kalocsa) tanulták a szakmát, illetve segédként az ország számos műhelyében is dolgoztak. A fehérvári bicskának tehát nem egy külön bicskatípust, hanem fehérvári műhelyekben, a helyi mesterek és segédek keze munkájával, jó minőségű anyagokból, megfelelő technológiával készült rugós zsebkéseket nevezhették. A művelődéstörténeti források is jó minőségét hangsúlyozták: nem rugó nélküli, fanyelű krajcáros bicsak, bugyii, hanem híres, csontnyelű, éles, szép, cifranyelű. A reformkori tankönyvben a város identitásához tartozó hatalmas vásártérrel és a híres artézi kutakkal együtt emlegetik. Méltó helyre került az új évezred elején a Tüzzel-vassal Fesztivál: a késesek, kovácsok és fegyverművesek országos találkozója, amit minden év júniusában Székesfehérváron rendeznek. Méltán nyert felvételt a fehérvári bicska 2011-ben a hungarikumok közé. 3 4 A fehérvári késesmesterség tárgyi emlékei a Szent István Király Múzeum Tárgyalkotó hagyomány című néprajzi állandó kiállításának késes sátrában láthatók. 3 5 IRODALOM BALLAGI Károly-KIRÁLY Pál 1877 A Magyar Birodalom leírása. Budapest. Athenaeum Részvénytársaság BÁLINT Sándor 1977 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976/77. 2. Szeged BODGÁL Ferenc 1980 Késes. Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerk.: ORTUTAY Gyula. III. 175-176. Budapest. Akadémiai Kiadó BONOMI, Eugen 1944/45 Bürgerrecht und Bürgertum in Stuhlweißenburg (1688-1848). Südost-Forschungen IX-X. 260-361. München CSABA József 1947 A péterhegyi vendek bicskakészítése. Ethnographia LVIII. 269-270. CSATKAI Endre 1955 A soproni késgyártók. Soproni Szemle IX. 141-143. CSOMA Zsigmond 1992 A felsőőri bicskák és a dunántúli kusztorák: Adatok a nyugat-dunántúli népi fémművességhez és az Alpok, valamint a Kárpát-medence gazdasági kapcsolataihoz. Ethnographia 103/3-4,219-239. DRUCKER József 1868 Székesfehérvár 1868-ban. Székesfehérvár EDV1 ILLÉS Pál 1844 Első oktatásra szolgáló Kézikönyv. III. Buda 34 Fejér megyei értéktár 2011. 17. 35 Lukács-Varró 2009. 48. 231
