Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - LUKÁCS LÁSZLÓ: A fehérvári bicskáról

A fehérvári bicskáról LUKÁCS LÁSZLÓ Dunántúl szerte híres volt a fehérvári bicska. Elnevezése származási, készítési helyére, Székesfehérvárra utalt. A régi mesterek egyes bicskatípusok nyelét a város zászlajának piros-kék színeivel díszítették. Különböző késtípusokat készítettek: frakkos, francia, pecsétnyomós, náder, völgyeit, fejesgörbe, sniccer. Az acélos bicskát tüz csiholására is tudták használni. A körmözö pengével ellátott bicskát a juhászok a juhok lábának gyógyítására használták.

1 Közkedveltségét jelzi, hogy a fehérvári bicska gyakran szerepel a 18-19. századi művelődéstörténeti forrásokban. A' rendes pipázás privilégiumjai című, 1789 után keletkezett ponyvanyomtatvány szerzője elismerően nyilatkozott róla: „... az egész világon leg-áldottabb fü a' Dohány; azért-is szorosan parantsoljuk, hogy ez a' drága fü nem krajtzáros bitsakkal, vagy holmi buta vatskóval vágattassék, hanem ama' hires Fejérvári, tsont nyelű éles bitskával..."

2 A vatskó rossz, nyeletlen, életlen kés vagy késdarab, amellyel a csizmáról a sarat takarították le. Táncsics Mihály a 19. század elején Fejér megye déli részén, Nagyvenyimen lóhajtó gyerekként segített édesapjának a gabona nyomtatásánál. Életpályám című könyvében említette, hogy a nyomtatásból hazafele menet, Sárosdon a kovácsműhelyből egy szép bicskát lopott el, amit a Dunántúlon fehérvári bicskának neveznek.

3 Edvi Illés Pál 1841^44 között Budán jelentette meg Első oktatásra szolgáló kézikönyvéi, amelynek III. kötetében olvashatjuk: „Fejérvár, k.(irályi) v.(áros) hová ha eljutok valamikor, megszemlélem a' nagy marhavásár-állást, az artézi kutakat, és a' fejérvári bicsakokból vásárlók egyet emlékezetül."

4 Jókai Mór a Vasárnapi Újságban 1856-ban megjelent Hogyan mulat a magyar nép piros pünkösd napján? 2. A pünkösdi királyné című cikkében a suhanc a csizmaszárból fehérvári bicskát rántott elő.

5 Ballagi Károly és Király Pál 1877-ben napvilágot látott földrajzi munkájukban ezt írták Székesfehérvárról: „Kézmívesei számosak s közülük sokan posztót, pokrócot, kordovánt, bicskát készítenek."

6 Krúdy Gyula: A fehérvári bicska című novellájában Petneházi Péter Franciaországba bujdosott kuruc kapitány, aki a francia hadseregben ezredesi rangra jutott, súlyos beteg, erős étvágytalanságban szenved. Törpe lóvakaró legénye, Miska Magyarországról hozott neki orvosságot: „A tarisznyából egy cifra nyelű fehérvári bicskát vett elő. - Mit csináljak én evvel? - kérdezte Petneházi. - Egyék vele, ezredes uram, mint otthon Magyarországon, kuruc kapitány korában. - Mit egyem, mikor semmit sem ehetnék! - panaszkodott Petneházi. Miska ismét a tarisznyába nyúlt. Debreceni cipót és kolozsvári szalonnát vett elő. Az ezredesnek felragyogott az arca. 1 Pesovár 1983. 19. 2 Takács 1954. 215-216. 3 Táncsics 1978.21. 4 Edvi Illés 1844.38. 5 Jókai 1856. 165-166. 6 Ballagi—Király 1877. 76. 220