Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - P. SZALAY EMŐKE: Az úrasztali borosedények jelentősége a népi kerámia kutatásában

1991b Agyagművesség. In: DOMOKOS Ottó (főszerk.): Magyar Néprajz III. Kézművesség. 524-600. Budapest, Akadémiai Kiadó MAGYAR REFORMÁTUS Egyházak Javainak Tára I. 1999 Máramaros-Ugocsai Egyházmegye. (Szerk.: P. SZALAY Emőke-KÜLLÖS Imre. Budapest, Országos Református Gyűjteményi Tanács MAGYAR REFORMÁTUS Egyházak Javainak Tára II. 2000 Beregi Egyházmegye 1. KÜLLŐS Imre-SZALAY Emőke (szerk.): Budapest, Országos Református Gyűjteményi Tanács P. SZALAY Emőke 1991 A mátészalkai egyház úrasztali tárgyai. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Régió és kultúra. Tanulmányok Gunda Béla tiszteletére. 333-342. Debrecen 1999a Úrasztali cserépedények az Alföld középső részén. In: KÜLLŐS Imola (szerk.) Vallási Néprajz X. 245-256. Budapest 1999b Adatok a Felső-Tiszavidék fazekasságához. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.) Ünnepi kötet Szabó László tiszteletére. 337-350. Debrecen, Ethnika 2000 Egy alig ismert fazekasközpont - a váradi kerámia. In: SZ. MÁTHE Márta és SELMECZI László (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999. 227-242. Debrecen 2002 Magyar népi kerámia a Déri Múzeumban II. Debrecen. Ethnika TAKÁCS Béla 1978 A népi kerámia emlékei a tiszántúli református templomokban. In: MÖDY György és DURKÓ Mátyás közreműk.. DANKÓ Imre (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977. 305-333. Debrecen DIE BEDEUTUNG DER WEINGEFÄSSE AUF DEM TISCH DES HERRN IN DER BAUERNKERAMIKFORSCHUNG Die im Besitz der reformierten Pfarreien erhalten gebliebenen Tongefäße zählen wir heutzutage als zur Kirchenkunst zugehörig. In Bezug auf die Geschichte der Keramik liegt die besondere Bedeutung dieser Töpfe darin, dass die außergewöhnlich dekorativen Töpfe auch Eintragungen über den Hersteller enthalten, weil der Hersteller neben dem Nutzungsort häufig den Fertigungszeitpunkt und manchmal auch den Herstellungsort verewigte. Auf dieser Basis versuchen wir aus diesen kaum bekannten Zentren durch Ausstellung ihrer kirchlichen Gefäße einige Töpfereien vorzustellen. In unserer Studie wurde die Töpfereikunst aus zwei Landkreisen des historischen Nordostungarns mit irdenen Gefäßen des 18-19. Jahrhunderts aus den Komitaten Bereg und Ugocsa, die heute - mit Ausnahme eines kleinen Teils - zum ukrainischen Oblast Transkarpatien gehören, sowie mit irdenen Gefäßen des 20. Jahrhunderts aus Beregújfalu, des 19. Jahrhunderts aus Salánk, des 20. Jahrhunderts aus Gödényháza aufgelistet. Bei dem größtenteils zu Rumänien gehörenden Komitat Bihar sind die Produkte der Töpfereikunst des 18-19. Jahrhunderts aus der bedeutendsten Stadt Großwardein (ung. Nagyvárad, rum. Oradea) bemerkenswert. Diese Angaben bilden für die Forschungen einen wichtigen Anhaltspunkt bei der Bestimmung von anderen Gefäßen, die ohne Jahreszahlen oder sonstigen Markierungen sind, und somit weitere Untersuchungen ermöglichen. [Übersetzt von Jan Post] Emőke R Szalay 219