Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - P. SZALAY EMŐKE: Az úrasztali borosedények jelentősége a népi kerámia kutatásában

Érdekesebb a nagyrozvágyi edény esete. Különlegességét az adja, hogy ez a település távol van Munkácstól, ugyanakkor Sárospatakhoz közel fekszik, ahol szintén nagy múltra visszatekintő fazekascéh működött a századok során. Nem ismerjük, hogy miért éppen Munkácson csináltatták 1798-ban az úrasztali borosedényt. Feltételezzük, hogy általunk nem ismert okok mellett a munkácsi edények színvonala bizonyára szerepet játszott a készítő hely kiválasztásában, hiszen nem rendelték volna itt ezt a közösség számára kiemelkedő jelentőségű korsót, ha nem lettek volna meggyőződve a készítendő tárgy értékéről. Úgyszintén figyelmet érdemel, hogy a mátészalkai gyülekezetnek is készült két korsó az 1860-as években Munkácson. Ez szintén annak bizonyítéka, hogy a munkácsi fazekasok termékei jelentős távolságra eljutottak, hiszen Mátészalka több mint 80 km-re fekszik Munkácstól. Ugocsa megyei úrasztali edények A Kárpátalján fekvő Ugocsa megye területe a 20. század második feléig fehér folt volt a népi fazekasság kutatásában, a szakirodalomban egyetlen itt működött fazekasközpontot sem említettek megbízható adatok hiányában.

1

0 Salánk Salánk a 19. században nem szerepelt a fazekashelyek között, csupán a 19-20. század fordulóján találjuk meg az iparos kimutatásban az 5-10 mesterrel nyilvántartott települések között. Ugyanakkor egyetlen edényt sem ismertünk innen.

1

1 Először Takács Béla közölte a mátészalkai egyház két, csaknem teljesen egyforma nagyméretű borosedényét 1818-ból. Az edények első látásra szembetűnő formai jellegzetességgel rendelkeznek, legöblösebb részük magasan van, válluk csaknem vízszintesen folytatódik a viszonylag széles nyakban, amelyen viszonylag rövid kiöntőcső ül. Az egész testet csillaggal beütött felületű domború csíkok hálózzák be, amelyekhez kapcsolódnak a kalászra és szőlőfürtre emlékeztető díszítőelemek. Az edényeken a készítő megörökítette nevét és a készítés helyét is: Zán János Salánkon (4. kép).

1

2 Ezen két edény ismerete alapján vált lehetővé egy újabb tárgy, a Kresz Mária által közölt mándoki 4. kép Úrvacsorai boroskorsó, úrasztali boroskorsó készítési helyének a meghatáSalánk, 1818. rozása. Bár ez a korsó felirat nélküli, díszítőtechni10 Legutóbb P. Szalay Emőke mutatott be ugocsai edényeket 2002. 10. 11 Kresz 1991b. 59. térkép. 12 Takács Béla ismertette őket 1977. 318., majd közölte P. Szalay Emőke 1991. 340. 8. kép. Egyházművészeti Múzeum leltári száma: G. 1969.2. 216