Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - GULYÁS ÉVA-SZABÓ LÁSZLÓ: Mezőtúri cserépbödönök a szolnoki Damjanich János Múzeum kerámiagyűjteményében
tyúk vagy madár kék, vörös, barna színekkel mázazva. Mellettük a kompozíció szélén térkitöltőnek egy plasztikus virágfej fehér szirmokkal és valószínűleg napkorong motívum vörös sugarakkal, melybe a fazekas barnával bejelölte a szemet, az orrot is. A korong alakú fogók kékkel pettyezve, fölötte egy plasztikus vörös virágfüzér minta, ez is kékkel pettyezve. A térszerkesztésre való törekvés jeleit is felfedezhetjük a díszítésben. A fazekas egymással össze nem függő figurális kompozíciókat szerkesztett, az alakokat szembefordította egymással, térkitöltő ornamenseket alkalmazott, bár ezek nem mindig szerencsések, mer túlzsúfoltságot eredményeztek (pl. a kétfülű váza virágcsokorral egy túlméretezett, arányaiban sem ideillő motívum). Az egész díszítményt pedig jó érzékkel keretbe foglalta a felül és alul kialakított, széles, dús mintázatú körbefutó plasztikus virágkoszorúval. Az egyenes falú bödön új forma volt Mezőtúron, melynek idővel azért kialakult bizonyos mintakincse. A címeroroszlán és a medvetáncoltató gyakori rátétes motívumok. 31 Ezt látjuk egy 1894-ből datált fedeles bödön oldalán azzal a különbséggel, hogy a fazekas más kompozícióban rendezte el a figurákat. Középre helyezte a címeroroszlánt, egyik oldalára a medvetáncoltatót, a másikra a táncoló medvét állította. 3 2 A szarvas is többször felbukkan rátétes díszként, mint pl. az 1899-es bödönön, ahol a virágfüzér minták öbleiben fa mögül kiugró szarvast láthatunk. Szarvas szerepel a korábban bemutatott Kegyes Balázs-féle bödönön is. 3 3 Más állatfigurákat is megmintáztak, pl. kutya, tyúk, madár, melyek közül legáltalánosabb a kutya, mely önálló díszként is megjelenik, de általában az edény fogója volt. A bödön oldalán kutyafej formájú, a bödönfedőn hátsó lábain ülő kutya a fogó, mint a már idézett 1894-es bödön fedőjén. 1880 után szinte kötelezővé vált a kutyafogó a bödönfedőkön. A naturális díszítmények közül érdemes megemlíteni a kétfülű vázát dús virágcsokorral, a függőlegesen álló plasztikus virágszálat, virágfejeket, virágfüzéreket egyedül vagy összefüggő sormintaként. Gyakori a keskeny plasztikus körbefutó virágkoszorú vörös, zöld, kék, esetleg fehér színekkel mázazva. Ez a színes, rátétes mintasor a későbbiekben jellemző, szinte elmaradhatatlan bödöndísszé vált, funkciója az volt, hogy tagolják vele a felületet, de önálló díszítményként is alkalmazták, akkor szélesebb. Az 1894-es bödönön alul-felül körbefut, az 1899-es bödönön is szerepel a felső mezőben, de elfordul a bödön középső részén is. Nem mindig lehet a rátétes minták eredetét kideríteni, de azt történetesen tudjuk, hogy a körbefutó plasztikus virágkoszorú honnan származhat. Csibi Ferenc mezőtúri fazekastól hallottuk, hogy a koporsók jellegzetes díszítménye volt. A fazekasok a koporsókészítők mintáiról vettek másolatot, annak alapján készült a sablon, amit a mintagyártásnál használtak. Érdemes még a polgári ízlésű keményfa bútorok, pl. a szekrényajtók, ágyvégek domború díszítményeire utalni, bár ezeket nem tudtuk konkrétan beazonosítani. Azt mondhatnánk, hogy a fazekasok bármilyen 31 A címeroroszlán az egyik leggyakoribb rátétes motívum. Megjegyeznénk, hogy szerepel a nagykun címerben, fölötte fogyó hold és hatágú csillag. Mezőtúr igaz nem tartozik a Nagykunsághoz, de földrajzilag annak szomszédságában fekszik, kapcsolatban állt a nagykun városokkal, pl. Túrkevével. Több párhuzamot tudunk hozni ábrázolására. Medvetáncoltatóval együtt szerepel a karcagi GyörfTy István Nagykun Múzeumban őrzött míves fehér fedeles bödönön, ltsz. 53.1.1-2. L. Nagy Molnár 2007. 96. kép, A Déri Múzeum nagyméretű, domborműves, hazafias szellemű fedeles bödönén a címeroroszlán mellett magyar címert, és írókás 1848-as évszámot láthatunk. L. P. Szalay 1993. 229. és 11. kép, A címeroroszlán nemcsak bödönön, hanem rátétes kulacson is előfordul. Túri Fazekas Múzeum, ltsz. 84.79. 1. L. Nagy Molnár 2007. 44. kép. 32 Méretek: m:27 cm, alj d: 19 cm, száj d:21,5 cm, fedő d: 22,5 cm. 33 A Túri Fazekas Múzeum tulajdonában lévő rátétes bödönön címeroroszlán és szarvas szerepel. Ltsz. TFM 10.51.1. 200
