Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - GULYÁS ÉVA-SZABÓ LÁSZLÓ: Mezőtúri cserépbödönök a szolnoki Damjanich János Múzeum kerámiagyűjteményében
Rátétes díszítésű bödön, 1877. és kisbödön, 1901. (Gecse Annabella felv. 2011.) 2. kép. rátétes perem, melybe kör alakú pecsételővel nyomtak mintákat. Mindkét peremdíszítő eljárás a fekete kerámiára voltjellemző. Felületén rátétes díszítmények sorakoznak, váltakoznak: a felső mezőben havasi kürtöt fújó pásztor ökörrel, koronás oroszlán, égő fáklya, körbe foglalt szőlőlevelek, egy fürt szőlővel. A bödön egyszínű, de helyenként színes mázzal kiemelte a mester a rátétes motívumokat. Pl. sötétbarna írókával jelezte a pásztor csizmáját, kalapját, az ökör szemét, fülét, farkát, a szőlős motívumnál sötétbarnával a szőlőszemeket, kevés zölddel a szőlőleveleket. Az alsó mezőben plasztikus égő fáklya, kétfülű váza dús virágcsokorral, koronás oroszlán, körbe foglalt szőlőfürt szőlőlevelekkel, de itt már nincs szinezve. A rátétes minták szerkezetileg nem tartoznak össze, úgy tűnik, hogy a mester célja csupán a tér tagolása volt. A két mező mintázata nem egyforma, bár vannak motívumok, melyek az alsó mezőben megismétlődnek: pl. koronás oroszlán, égő fáklya, szőlős minta. A naturális és figurális rátétes minták eredete után nyomozva több esetben beigazolódott, hogy a környezetükben található tárgyak domború díszítményei szolgáltak alapul. Erről klisét készítettek, amit a mintagyártásnál felhasználtak. Már korábban felfigyeltünk arra, hogy a bödönön lévő rátétes minták némelyike megtévesztésig hasonlít az öntöttvas kályhák díszítményeire. 2 7 A vásárosnaményi Beregi múzeumba Csiszár Árpád gyűjtéséből sok munkácsi és dolhai készítésű öntöttvas kályha és öntöttvas tárgy került be. Csiszár Sarolta tárgydokumentációval és fotókkal igazolta feltevésünket. 28 Két motívumot említhetünk a bödön díszítményei közül, melyek erre vezethetők vissza. A felső mező fő figurája, a havasi kürtöt fújó pásztor ökörrel a dolhai gyártású szögletes (ez a régebbi típus) öntöttvas kályhák jellegzetes plasztikája. Ebből több is van a vásárosnaményi múzeumban, tehát igen elterjedt lehetett. Mezőtúrra is eljuthatott. Az egyik ilyen Tiszaadonyból származó kályha leltári száma a Beregi múzeumban 82.13.1-18. A rajta lévő minta szélessége 17 cm, magassága 14, tehát egyezik a túri bödön fő motívumának méreteivel. A másik motívum, a szőlőleveles, szőlőfürtös minta az egyik legelterjedtebb kályhadísz 27 Részletes leírást adok ezekről a már idézett tanulmányomban: Szabó 1987. 134-147. 28 L. Csiszár Sarolta levelét az öntöttvas kályhák díszítményeiről, 1986. Damjanich Múzeum néprajzi adattára: 2690-87. 198
