Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BODNÁR ZSUZSANNA: Hollóházi és telkibányai keménycserép edények a Sóstói Múzeumfaluban

Az edények mennyisége és minősége általában a vagyoni helyzettől függött. A házban és a konyhában levő tányérok csak kivételes esetben kerültek le a falról. Csak akkor, ha egé­szen egyszerű festésű vagy festetlen tányérok kevésnek bizonyultak, főként lakodalom, keresztelő, disznótor alkalmával. A díszesebb, szebb darabokat igyekeztek megóvni, szépségüknél fogva nagyobb becsben tartották. Az első házban a komódra, az etuzséros kredencre vagy a tálaló szek­rénybe rakott edényeknek, a komaszilkéknek, kulacsoknak, korsóknak, kancsóknak de­koratív jellegükön túl használati jelentőségük is volt. A komaszilke kifejezetten a falusi réteg számára készült, szokásaikhoz alkalmazkodva. A komaszilkében, a komacsészében a gyermekágyas asszonynak vitték az ételt. Régen különösen fontosnak tartották a gyer­mekágyas megfelelő táplálását, a komacsészébe több fogás került. 2 6 A komaszilkével vagy komacsészével reprezentáltak, hiszen kifelé a faluközösség és a tágabb család felé mutatták jómódjukat. Ezért ezen tárgyak igényességére és díszítettségére sokat adtak. A szilkék fennmaradtak, mivel más alkalommal nem kerültek használatba. Ugyanígy a kulacsok is, melyeket kézfogó, lakodalom és más jeles alkalmakkor használtak csak. A Jósa András Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu keménycserép gyűjteményét ta­nulmányozva elmondhatjuk, hogy megyénk háztartásainak ellátásában a hollóházi, illetve a telkibányai gyáraknak igen fontos szerepük volt. Reméljük, hogy nemcsak múltja, hanem jövője is lesz a hollóházi kerámiának. IRODALOM BALLA Gabriella 2009 Holies, Tata és Buda kerámiaművészete a 18. században. VÖRÖSVÁRY Ferenc (sorozat szerk.): A Kárpát-medence kerámiaművészete II. Budapest, Novella Kiadó BODNÁR Zsuzsanna 2011 „Amely gyermek megijed, anyja ölébe siet" (A születés és újszülött kor hagyomány­köre Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. PÁLL István (sorozat szerk.): A Sóstói Múzeumfalu időszaki kiállításainak vezetői 16. Nyíregyháza-Sóstófürdőn, Kiadja a Sóstói Múzeumfalu BODNÁR Zsuzsanna-PÁLL István 1993 Sóstói Múzeumfalu. PÁLL István (sorozat szerk.): A Sóstói Múzeumfalu állandó ki­állításainak vezetői 2. Nyíregyháza-Sóstófürdő, Kiadja a Múzeumfalu Baráti Köre CSIFFÁRY Gergely 1997 Bélapátfalvi keménycserép. Studia Agriensia 18. PETERCSÁK Tivadar (szerk.) Eger, Heves megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum 2010 Új adatok a Pruzsinszky család apátfalvi kőedénygyári bérletéhez. In: GYULAI Eva-VIGA Gyula (szerk.): Történet - muzeológia. Tanulmányok a múzeumi tudo­mányok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére. 220-230. Miskolc, Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézet GY. GÖMÖRI Ilona 2005 Cserép-, keménycserép- és üvegedények. In: PETERCSÁK Tivadar és VERES Gábor (szerk.): Heves megye népművészete. 203-240. Eger, Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum 26 Bodnár 2011. 10. 190

Next

/
Thumbnails
Contents