Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - CSERVENYÁK LÁSZLÓ: Mátészalka településszerkezet változásaihoz

alkotja. Tágabb vonzáskörzete a történelem során változóan alakult. Ezt jól érzékeltetik a városból kivezető utak változó történelmi helyzethez igazodó, változó elnevezései is. Az első világháború előtt a kivezető utak nevei még a legközelebbi és egyben Mátészalka számára legfontosabb vásárvárosok nevét viselték. Beregszász, Szatmárnémeti, Nagykároly tontosabb volt még akkor, mint Nyíregyháza és Debrecen, így a kivezető utak neve - Beregszászi út, Szatmári út, Károlyi út. A város elsősorban Nagykároly vonzáskörzetébe tartozott. A két világháború közötti időben az utak elnevezése a szomszédos falvak nevére változott (Jármi-, Pályi-, Meggyesi-, Csaholyi-, Kocsordi út).

1 A Mátészalkát alkotó falvak legkorábbi említése a 13. századból származik. 1231ből Máté, 1268-ból Zalka, Külszalka, Belszalka, 1362-ből Bedetelke maradt fenn. Az 1498-ban elnyert vásárjog után az így már mezővárosi ranggal rendelkező település azonban még nem igazán kiemelkedő, fontos hely. Nincs országos útja, sem olyan közeli jelentős folyója, melyen az áruszállítás történhetne. A Mátészalkát érintő országút az Ecsedi-láp megkerülésével Szatmárnémetiből Nagykárolyon át Vásárosnaményba tartott, onnan a Tisza mellett nyugat felé Nyírbátoron keresztül Debrecenbe. Később, az 1800-as években Mátészalka még továbbra is másfél-kéttucatnyi település áru és termékcseréjének színhelye, de már a 250 szatmári település közül a 20-25 legnépesebb egyike.

3 Az 1820-as években nemesei az eddig döntően protestáns lakosságú mezővárost megnyitották az ide betelepülni vágyó zsidók előtt, melynek hatására erősödik kézműipara, kereskedelmi élete, majd 1869-ben a város iparosodása is megindul. Szálkái Gyártelep és Mezőgazdasági Rt. néven létrejön első ipari vállalkozása, mely eleinte szeszfőzdéből, később mellette gépjavító műhelyből, olajütőből, gőzmalomból állt. Itt jött létre az országban először olyan áramfejlesztő, melyet először saját célra, de később 1888-tól egészen 1927-ig a város közvilágítására is használtak. A település második jelentős ipari vállalkozása a Schreiber-féle gőzfűrésztelep volt. Ezt a két nagyobb vállalkozást további szeszfőzdék, fűrésztelepek követték. 1875-től a település járási székhely lett választott szolgabíróval. 1887-ben létesült Nyíregyházától 57 km-es szakasszal a város első vasútvonala. Ezt folyamatosan további vasútvonalak követték: 1898-ban a Debrecen-Nyírbátor, 1905-ben a Mátészalka-Záhony és Mátészalka-Nagykároly, 1908-ban a Mátészalka-Szatmárnémeti, 1925-ben a Fehérgyarmatra tartó 18 km-es vasútvonal.

4 Mátészalka azonban 1914-ig csak átrakodó, átszállóhely maradt. Nem tudott versenyezni Beregszásszal, Szatmárnémetivel, vagy Munkáccsal.

5 A város életét a századforduló előtti évtizedben, majd a századfordulón - ugyanúgy, mint az ország többi városában - a megerősödő ipar, kereskedelem, polgári fejlődés jellemzi. Régi és újabb városközpontjában ekkor épülnek fel olyan, ma is itt álló, fontos közösségi épületek, intézmények, mint a bíróság, a börtön, a bank, a községháza, a városháza, a polgári fiúiskola. A szádforduló tájékán a tanyásodás is felerősödik a város körül. A három puszta - Sándor Puszta, Mátészalkai gyártelep, Ujfalussy tag - már majdnem falunak számít. Mellette újabb szórt tanyák alakulnak körös-körül. 2 Csoraár 1968. 71. 3 Bácskai-Nagy 1984. 4 Vityi 1987. 5 Fábián 1939. 532-550. 175