Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - SÁRKÁNY MIHÁLY: Etnográfia, etnológia és az antropológiai perspektíva - fogalmak egy tudomány születésekor

Ami az etnológiát illeti, egy ideig úgy tűnt, hogy a szó eredete tisztázott, alkotója Alexandre-César Chavannes lausanne-i filozófus és könyvtáros volt, akinek javaslatát azonban többször elfelejtették. Az 1960-as években Poirier több munkában megemlíti a nevét,

2

4 majd Fischer hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagyhatású antropológus, Paul Topinard még tudott róla, olvasta L 'Education intellectuelle avec leprojet d'une science nouvelle (1787) című munkáját, amelyben Chavannes az antropológiának, mint az ember általános tudományának felvázolására vállalkozott. Ennek második összetevője volt az ethnologie, „avagy a népek előrehaladásának története a civilizáció terén" ami természetesen magában foglalja a Földön való eloszlásuk, különböző közösségi formáik, különféle körülmények közötti létük, a civilizáció egymást követő fokozataira való felemelkedésük tanulmányozását.

2

5 A bökkenő csupán az, hogy Topinardnak azt a művét, amelyben Chavannes-ról írt, kevesen olvasták,

2

6 annál inkább korábbi nagy antropológiai kézikönyvét, amelynek magyar kiadása is volt, s amelyben szó sem esik még Chavannesról, ott az etnológia terminust a párizsi Etnológiai Társaság elnevezéshez köti.

2

7 Fischer tanulmánya óta azonban Chavannes munkássága nagyobb figyelmet kapott, joggal, hiszen antropológiája az ember olyan általános tudományának megteremtésére irányuló kísérlet, amely meghaladta az ember mint testi lény és mint lélekkel bíró lény kartéziánus megosztottságát.

2

8 Ennek az álláspontnak a kifejtésében volt már, aki megelőzte. John Eidson hívja fel a figyelmet a német orvos-filozófusok munkáira, kiemelve Emst Platnert, aki 1772-ben megjelent művében (Anthropologie für Ärzte und Weltweise. I. Leipzig, Dyck) az embert test és lélek kölcsönhatásában vizsgáló tudományt nevezi antropológiának,

2

9 bár ebből nem következik testi sajátosságok és kulturális jelenségek olyan egymás mellé állítása, mint amire Gatterer is gondolt. Nála viszont, egyetemes történeti érdeklődése ellenére, nem találjuk meg Chavannes javaslatát: az emberi közösségek megismerésével a civilizációs haladás lépcsőinek a kidolgozását; Schlözer egyetemes történetében pedig nem a fejlődési fokok, hanem a népek, államok közötti érintkezés felderítése áll a középpontban.

3

0 Az emberi fejlődés fokainak kidolgozása viszont olyan lehetőség, amelyre francia, német, angol, dán nyelven írott világtörténeti konstrukciókban (közöttük az ugyancsak könyvtáros bázeli Iselinében, akinek 1764-ben megjelent Geschichte der Menschheit-ját Chavannes bizonyosan ismerte, hiszen szoros kapcsolatokat ápoltak

3

1) találunk példát a 18. században, ám szükségképpen csak csekély „etnográfiai" ismeretre támaszkodva.

3

2 így joggal mondható, hogy Chavannes javaslata megelőzi azt a perspektívát, amely irányába haladt az angol és amerikai tudományosság a 19. század második felében, és amelynek előzményeit a 18. századi felvilágosodás eszmevilágában keresik a hivatkozott tudománytörténészek, de nem az ő munkáiban. 24 Poirier 1968. 25., Poirier 1969. 20. 25 Fischer 1970. 179-180. 26 Topinard, P.: L'Homme dans ta Nature. Paris, 1891. 4. Idézi Fischer 1970. 179. 27 Topinard 1881. 10. 28 Blanckert 1989. 20. Továbbá igen alaposan Berthoud 1992. 29 Eidson 2008. 11. Azt, hogy az antropológia szót szaktudományi értelemben Magnus Hunt írta le először 1501-ben, Topinard terjesztette el (Topinard 1881. 9.). 30 Ezt alaposan bizonyítja Vermeulen 2008b. 214-215. 31 Vermeulen 1995. 47. 32 Számos példával szolgál Kroeber-Kluckhohn 1952. 33^42., Harris 1968. 27-38. 15