Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BALÁZS GÉZA: Nyelvészeti muzeológia Egy formálódó tematikus muzeológia a nyelvmúzeum kapcsán

Nyelvi múzeum - máshol Időközben kiderült, hogy Európában másutt is épül már nyelvi múzeum - nevezetesen Olaszországban. Az olasz nyelv múzeumáról Fábián Zsuzsanna (2007) számol be: Az olasz nyelv múzeumának gondolatát ugyancsak egy művelődési társaság - a Dante Társaság vetette fel. A múzeum alapvetése az, hogy a nyelv a nemzetek egyik fő összetartó ereje, az azonosságtudat hordozója, ugyanolyan közkincs („bene collettivo"), mint a tárgyi műemlékállomány. Először nyelvészek egy vándorkiállítást szerveztek 2003-ban. Ezt az akkori államelnök, Carlo Azeglio Ciampi nyitotta meg. A sikerre való tekintettel egy állandó, de három „modulból" álló múzeumot terveznek az egységes olasz nyelvet formáló három városban: Torinóban, Firenzében és Rómában. Érdemes megfigyelni a terveket, amelyek az olasz nyelvészeti muzeológiát formálják: A torinói lenne a tudományos, a római a közönségszolgálati, a firenzei a történeti aspektusokat előtérbe helyező részleg. A központi, firenzei múzeumnak a témakörei: az olasz nyelv eredete, története különös tekintettel a társadalmi aspektusokra, a rokon nyelvek és az olaszt ért idegen hatások, első nyelvemlékek, jelentős szótárak, nyelvtanok. Fontos helyet kapnának a hangzó anyagok, az Itáliában még mindig fontos szerepet játszó tájnyelvek ismertetése. Bemutatnánk a nyelvi-nyelvészeti szempontból nevezetes személyiségeket: életüket, tevékenységüket, tárgyi emlékeiket. Láthatók lesznek filmek, amelyek valamilyen sajátos nyelvi jelenséget dolgoznak fel (pl. a Brancaleone ármádiája - egy kitalált, archaizáló olasz nyelv, vagy a konjunktívusz rossz használata Paolo Villaggio egyes filmjeiben). Mindezt a legmodernebb múzeumi technikával mutatják be: videófal, plazmatévé, digitális téka. A közönséget - különösen a fiatalokat - interaktív nyelvi játékokkal, lekérdezhető adatbázisokkal, szövegtárakkal, internetes nyelvi keresési lehetőségekkel várják. Az interdiszciplinaritás jegyében olyan képzőművészeti alkotásokat is kiállítanak, amelyeknek a tárgya a nyelv, az írás vagy a könyvkiadás.

6 A Magyar Nyelv Múzeumának megnyitása után az odalátogató Pordány László (hazánk korábbi dél-afrikai nagykövete) fölhívta a figyelmet egy másik ilyen intézményre: az Afrikánsz Nyelvi Múzeumra. A könyvéből idézünk: „Ha Fokvárosból elindulunk a Nemzeti l-es autópályán az ország belseje felé..., amikor a Hottentotta hegyek kontúrjai már elég közel látszanak, szemünkbe ötlik a pálya bal kéz felőli oldalán egy furcsa alakú építmény... a világ egyetlen nyelvi emlékműve, Die Afrikaansé Taalmonument 6 A múzeumnak 201 l-ben kellett (volna) elkészülnie. Fábián Zsuzsanna beszámolóját olvasva meglepő, hogy tőle függetlenül a magyar nyelvészek és muzeológusok ugyanezeket a gondolatokat fogalmazták meg - s jórészt meg is valósították már. 138